
Konténerkórház a csíkszeredai egészségügyi intézmény udvarán. Itt is kezeltek fertőzötteket
Fotó: Veres Nándor
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 2020. április 8-án utalták be az első Covid-19 betegségben szenvedő pácienst, azóta pedig összesen 1711 beteget kezeltek a kórházban koronavírus-fertőzés miatt.
2021. április 07., 16:422021. április 07., 16:42
Az április 7-ei egészségügyi világnap idén is a pandémia jegyében telt, az Egészségügyi Világszervezet ez alkalommal azt szorgalmazta, hogy mérjék fel az egyenlőtlenségeket és mindenki akkor jusson hozzá minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, amikor arra szüksége van.
– fogalmazott ez alkalommal Konrád Judit, a kórház menedzsere a szerkesztőségünknek is elküldött közleményben.
„Egy éve, hogy Csíkszeredában kórházba utalták az első koronavírussal fertőzött személyt. Tudatosan készültünk erre, támogattuk kórházainkat és az egészségügyi személyzetet, hogy minél hatékonyabban el tudják látni a Hargita megyei embereket. Erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók.
Az egészségügyi dolgozók munkáját ezúttal is köszönjük, támogatásunkra a továbbiakban is számíthatnak” – jelentette ki a világnap kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 2020. április 8-án utalták be az első Covid-19 betegségben szenvedő pácienst, egy hetven éves férfit. Azóta összesen 1711 beteget kezeltek nálunk koronavírus-fertőzés miatt. A Covid-19 szövődményeiben 95 személy hunyt el. Más Hargita megyei kórházakba 440 koronavírusos beteget szállítottak át. Az egészségügyi személyzet közül 251-en estek át a fertőzésen.
2021. április 7-én a kórház koronavírusos betegek ellátására átalakított osztályain összesen 62 beteget ápoltak, közülük 6 személy szorul intenzív terápiás ellátásra.
Értékeim az ápolásban: fogódzók, amik átlendítettek a járványon címmel pályázatot hirdetett a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház az április 7-i egészségügyi világnap alkalmával. A beérkezett pályamunkák mind azt jelzik, nehéz volt az elmúlt egy év, de fogódzót is találtak sokan a továbblépésre, töltekezésre. A pályázók írásai ide kattintva olvashatók, a következőkben pedig megosztják őket a kórház Facebook-oldalán is.
Mint ismert, 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Erre az eseményre emlékeznek az egészségügyi világnapon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!