
Elhagyott parkolóautomata Csíkszeredában. Tisztázatlan kérdések
Fotó: Pinti Attila
Mivel továbbra is tisztázatlan a csíkszeredai fizetős parkolással kapcsolatos szerződés helyzete, a rendszert korábban működtető cég kártérítési pert kezdeményez a helyi önkormányzat ellen. Több mint két és fél éve nincs fizetős parkolás a városban, de a szerződést nem bontották fel.
2019. október 19., 10:022019. október 19., 10:02
2019. október 21., 16:242019. október 21., 16:24
Eredménytelennek bizonyult a polgármesteri hivatal képviselőivel folytatott legutóbbi megbeszélés a csíkszeredai fizetős parkolás helyzetéről, a rendszert korábban üzemeltető cég ennek nyomán döntött arról, hogy kártérítési pert indít a város ellen – számolt be megkeresésünkre Szőcs Róbert. A City Parking Kft. ügyvezetője szerint
Emlékeztetett, hogy 2016 januárjától érvényes a legutóbbi, négy évre szóló szerződésük, akkor hat hónapot tudtak teljes kapacitással dolgozni, mivel ugyanazon év júliusában a parkolási szabályzat ellen indult per és bírósági ítélet nyomán megszűnt a kerékbilincs alkalmazásának lehetősége, ami nagy bevételkiesést hozott nekik.
A következő évben, 2017-ben tavasszal két hétig alkalmazták a pótdíjfizetéses rendszert, amikor a prefektus bíróságon támadta meg az ezt elfogadó helyi tanácsi határozatot, és a fizetős parkolást felfüggesztették. A per két évig tartott, de az idén márciusban megszületett, a prefektusnak kedvező jogerős ítélet után sem történt semmilyen változás. Szőcs szerint az nem megoldás, hogy mindenki hallgat és várja, hogy teljen az idő.
Az ügy kapcsán kerestük Szőke Domokos alpolgármestert is, aki azt mondta, nincs konkrét információja a kártérítési perről, és arról sem, hogy a város kezdeményezné a szerződés felbontását. Tavaly az is kiderült, hogy
A vállalkozás viszont ezt a követelést nem tartotta helyénvalónak, álláspontjuk szerint ők 2017. április 1-jétől leállították a tevékenységet, a hivatal viszont arra a hónapra, illetve május közepéig kiszámlázta a haszonbér összegét. Az alpolgármester arról sem tud, hogy pert indítanának a tartozás behajtása érdekében.
Fotó: Pinti Attila
Az idén márciusban lezárult perben a prefektus egyrészt a fizetős parkolók üzemeltetéséhez szükségesnek tartott rendőrségi véleményezés hiányát kifogásolta, de azt is, hogy a szabályzat szerint a fizetős parkolókat szabálytalanul használó autósokat a parkolási rendszert működtető cég alkalmazottai ellenőrzik. A 2017-ben készült szabályzat elfogadása előtt a városvezetés többször egyeztetett a rendőrséggel, de azt a választ kapták, hogy nem hatáskörük véleményezni a parkolókat. A város ugyanakkor saját kézbe venné a fizetős parkolás üzemeltetését, amelynek ellenőrzését a helyi rendőrségre bíznák, az viszont még nem alakult meg.
Fotó: Pinti Attila
Szabálytalan szerződés
A polgármesteri hivatal később közleményben ismertette a helyzettel kapcsolatos álláspontját. Mint írják a 2015 második felében lefolytatott közbeszerzési eljárást követően az egyetlen ajánlattevővel, a City Parking Kft.-vel 2016. február 1-jei hatállyal írtak alá szerződést 4 éves időtartamra a fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére.
„A szerződést a város részéről vezetőként a polgármesteri hatáskört betöltő akkori alpolgármester írta alá. A városi parkolási szabályzat törvényszéki megsemmisítését követően a két szerződő fél 2017 májusában egyetlen bekezdéssel kiegészítette a szerződést, majd ennek alapján a város értesítette a City Parking Kft.-t a szolgáltatás igénybevételének felfüggesztéséről. A kiegészített szerződés szerint ennek a szolgáltató részéről semmiféle kártérítési következménye nem lehet” – áll a közleményben.
A néhány hónap múlva, azaz 2020. január 31-én lejáró szerződést Csíkszeredának nem áll módjában meghosszabbítani – pontosított a hivatal. Az indoklás szerint azért, mert ez a szerződés a 2002. évi 71-es számú, a helyi érdekeltségű köz- és magántulajdonban levő közszolgáltatások szervezésének és működésének ügykezeléséről szóló kormányrendelet 12. szakasza előírásainak mellőzésével született, amely kimondja, hogy ezen tevékenységet kizárólag részvénytársaságok esetében lehet kiszervezni.
„Ezt állapította meg a 2017. december 21-i végzésében a Hargita Megyei Törvényszék, amely a Gyergyószentmiklós megyei jogú város és a City Parking Kft. között létrejött szerződést az említett jogszabály be nem tartása indokával megsemmisítette” – részletezi a közlemény.
Ha átszakadna a Békási-víztározó gátja, az árhullám mintegy 35 méter magas lenne Piatra-Neamțnál, és nagyjából két óra alatt érné el a várost – derül ki a Neamț megyei katasztrófavédelem veszélyhelyzeti cselekvési tervéből.
Rendkívüli ülést tart péntek délután a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet jóváhagyására, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hivatalosan is közli az álláspontját a jogszabályjavaslatról.
A Csíki Székely Múzeum időszaki kiállítással idézi meg a csíksomlyói születésű Márkos András életművét születésének 75. évfordulóján.
Colliers szerint az elmúlt hat évben 60–90 százalékkal nőttek az ingatlanárak a romániai nagyvárosokban, ezért egyre nehezebb megfizethető lakásokat találni a központi és a központhoz közeli városrészekben.
Bizonyos körülmények között ingyen igényelhető a telekkönyvi kivonat – hívta fel a figyelmet novemberi sajtóértekezletén Kovászna megye prefektusa.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
1 hozzászólás