
„Menjünk el mind Betlehemig és lássuk meg e dolgot, melyet az Úr megjelentetett nékünk.”
Fotó: Haáz Vince
És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlük a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Betlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nékünk. (Lukács 2,15)
2024. december 25., 19:292024. december 25., 19:29
Az evangélium karácsonyi történetei elénkbe tárják, hogy hogyan találjuk meg a megszületett Úr Jézus Krisztust. Két jel mutat a jászolbölcső felé: az egyik az égen, a fényes üstökös csillag ragyogó útja, a mennyei jel. A másik jel a földön van: a gyermek keresésére indult pásztorok lábnyoma. Akik a pásztorok nyomában jártak, széles utat tapostak Betlehem sziklás dombjain, egészen a sziklába vájt istállóig. Ez a betlehemi út.
Volt idő, amikor azzal mérték az igazi kegyességet, hogy vajon járt-e a betlehemi úton, látta-e Betlehemet? Másfél évezreden át a kegyes emberek, ha meg akarták mutatni Isten és Krisztus iránti szeretetüket, vándorbotot ragadtak, és ezer nélkülözés között, tikkasztó melegben, keletre tartottak. Ellenállhatatlan vágy hajtotta őket, hogy lássák a megszentelt helyet, ha minél nagyobb a fáradtságuk – úgy gondolták –, annál kedvesebbek Isten előtt.
De valahányszor a zarándokok, szerzetesek betlehemi útjának történetét olvassuk, mindannyiszor feltámad bennünk a kétely:
Úgy gondolom, hogy mindannyiunkat jellemezte a nagy orosz író Tolsztoj a két öreg zarándokról szóló meséjében: két öreg, orosz falusi emberről szól a történet, akik elindultak, hogy fogadásuk szerint felkeressék a szent helyeket. Éhínséggel sújtott vidéken haladtak keresztül. Egyikük rendületlenül ment előre. Elérte a tengert, hajóra szállt, megérkezett Palesztinába egy nagy zarándok sereggel együtt. De olyan nagy volt a tömeg, hogy sehol se tudott közel férkőzni a szent helyekhez. Ellenben mindenütt látta maga előtt, hogy egészen közel az Úr színe előtt ott áll a társa, aki elmaradt tőle.
Az elmaradt zarándokkal az történt, hogy az éhínséges vidéken bement egy házba, ahol haldokolva talált egy szegény családot. Kenyerét odaadta a gyermekeknek, lisztet vett, kenyeret sütött a családnak, aztán kiváltotta a családfő zálogba tett kaszáját, szekerét. Lovat vett neki, hogy eltartsa a családját. Így költötte el a zarándokútra kijelölt pénzt és ezért képtelen volt visszafordulni.
Amikor a társa visszafele jövet bement a megmentett családhoz, ezek úgy emlékeztek meg róla: „mindenkit szeretett, mindenkit sajnált, azután úgy elment, hogy még a nevét sem mondta meg. Bűnbe és kétségbeesésbe haldokoltunk, zúgolódtunk Isten ellen, de ő talpra állított minket, rajta keresztül megismertük Istent és megint hinni kezdtünk az emberek jóságában.”
Mi az igazi betlehemi út – kérdezzük. Kik járnak igazán a pásztorok nyomában? A betlehemes játékok kedves vonással egészítik ki a pásztorok alakját, de egészen biztosan és hitelesen csak azt tudjuk róluk, amit Lukács feljegyzett. A feljegyzés lényege pedig a fent jegyzett igében van:
A pásztorok látni akarták azt, amit hallottak. Elindulásuk egyetlen jellemvonásukat állítja elénk, azt hogy egészen kitárták a szívüket Isten igéje előtt.
Ezen a karácsonyon a szívünk tele van félelemmel, hiszen a kegyetlen háború következtében még azok a földi helyek, nyomok, amelyek Krisztus születését idézik eltűnhetnek. Mára már Betlehem városában alig 10 százalék keresztyén él.
Járjuk együtt továbbra is az irgalmasság és szeretet útját, amely mindig elvezet Őhozzá, akiben élünk és mozgunk. Ez a tudat hozzon nekünk békességet 2024 karácsonyán.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap köszöntötte a romániai magyar közösséget a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából, kifejezve tiszteletét és elismerését a közösség Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Erdély peremén fagypont alá esett a hőmérséklet vasárnapra virradóan, közepén viszont enyhébb volt a hajnal, „fagykoszorút” eredményezve.
szóljon hozzá!