450 éve Erdélyben: hitvita után a vesztes felet nem koncolták fel

Az unitáriusok ünnepi rendezvényének a Kultúrpalota adott otthont •  Fotó: Haáz Vince

Az unitáriusok ünnepi rendezvényének a Kultúrpalota adott otthont

Fotó: Haáz Vince

Míg Genfben 1553-ban Szervét Mihályt a genfi tanács máglyán kivégeztette, Erdélyben 1568-ban Tordán törvényt hoztak a vallásszabadságról, arról, hogy senkit gondolkodásáért és hitéért el nem ítélhetnek, meg nem ölhetnek. Erre emlékeztek, és ezt ünnepelték szombaton Marosvásárhelyen, ahol Maros megyéből, de Erdély többi részéből is összegyűltek az unitáriusok.

Antal Erika

2018. október 01., 13:212018. október 01., 13:21

2018. október 01., 13:232018. október 01., 13:23

Szombat délelőtt megtelt Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme, ahol az unitárius egyház fennállásának 450. évfordulóját ünnepelték. Imát mondott Bálint-Benczédi Ferenc püspök, az unitárius egyház megalakulásáról Kovács Sándor teológus, egyetemi tanár értekezett, a köszöntő beszédek után pedig művészi műsorral folytatódott az ünnepi esemény. 

A vallásszabadság törvényéről

A Tordán 1568-ban törvénybe foglalt vallási toleranciáról, annak előzményeiről Kovács Sándor teológus, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának professzora elmondta, fontos azt is ismerni, ami korábban történt, hiszen számos esemény előzte meg a '68-as törvényt. Természetesen ez nem kisebbíti a jelentőségét, ahogy azzal már többen is próbálkoztak, például a budai török pasa állítólagos toleranciahatározatát említve.

A genfi tanács 1553-ban Szervét Mihályt máglyán kivégeztette, de ez az a dátum, amikortól a máshitűeket is kezdték megtűrni.

Ezt követően kezdtek arról gondolkodni és beszélni az egyházban, hogy vajon szabad-e valakit azért elítélni és meggyilkolni, mert másként gondolkodik, másként hisz, mint a többség. Az ebben a témában született írások Erdélybe is eljutottak, és hamar termő talajra találtak.

Dávid Ferenc és köre tolerancia iránti szimpátiája az európai szabadgondolkodók hajszálereiből táplálkozott, a szabadgondolkodók érvelése hatott rájuk, ugyanis rájöttek arra, hogy a másként gondolkodók is hasznos tagjai a társadalomnak. 

A 16. században úgy lehetett hitvitát tartani Erdélyben, hogy a vesztes felet nem koncolták fel, a vita színhelyéről szabadon távozhatott az alulmaradott fél is.

De a 21. századi látásmódot, a mai közömbösséget ne vetítsük vissza arra a századra – figyelmeztetett a teológus, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lehetett bármit hinni, vagy mondani, csak azt, amit a közösség elfogadott. A bevett vallások rendszere még nem valósult meg, csupán az, hogy a prédikátorok mindenhol szabadon hirdethették az evangéliumot. 

Kovács Sándor elmondta, hogy pont Marosvásárhelyen a Vártemplomban, az 1571. január 6-án tartott országgyűlésen, János Zsigmond fejedelem jelenlétében erősítették meg a vallásszabadságot, és sorolták az unitárius vallást is a bevett felekezetek közé. Kimondták: „a confessióért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók”. 

Marosvásárhelyen gyülekeztek az unitáriusok •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Marosvásárhelyen gyülekeztek az unitáriusok

Fotó: Haáz Vince

Erdély, a különleges földrész

Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke az előadást megelőző imájában a vallásszabadság jelentőségét hangsúlyozta, elmondta, a felekezetek összefogásával avatták az év elején Tordán a vallásszabadság emlékművét, mert „bár különbözőek vagyunk, mindenki a szívében hordozza a szeretetet”. A cselekedetről és a csendről beszélt a püspök, a megtisztulásról, a számvetésről és arról, hogy nem éket kell verni a különböző közösségek közé, hanem a közös célt és cselekvést kell megtalálni. 

Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja is köszöntötte a jelenlévőket, majd Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke házigazdaként szólalt fel. Ünnepi köszöntőt mondott még Makkai Gergely marosvásárhelyi alpolgármester, majd híres unitárius zeneszerzők alkotásait szólaltatták meg a színpadon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest