Az unitáriusok ünnepi rendezvényének a Kultúrpalota adott otthont
Fotó: Haáz Vince
Míg Genfben 1553-ban Szervét Mihályt a genfi tanács máglyán kivégeztette, Erdélyben 1568-ban Tordán törvényt hoztak a vallásszabadságról, arról, hogy senkit gondolkodásáért és hitéért el nem ítélhetnek, meg nem ölhetnek. Erre emlékeztek, és ezt ünnepelték szombaton Marosvásárhelyen, ahol Maros megyéből, de Erdély többi részéből is összegyűltek az unitáriusok.
2018. október 01., 13:212018. október 01., 13:21
2018. október 01., 13:232018. október 01., 13:23
Szombat délelőtt megtelt Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme, ahol az unitárius egyház fennállásának 450. évfordulóját ünnepelték. Imát mondott Bálint-Benczédi Ferenc püspök, az unitárius egyház megalakulásáról Kovács Sándor teológus, egyetemi tanár értekezett, a köszöntő beszédek után pedig művészi műsorral folytatódott az ünnepi esemény.
A Tordán 1568-ban törvénybe foglalt vallási toleranciáról, annak előzményeiről Kovács Sándor teológus, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának professzora elmondta, fontos azt is ismerni, ami korábban történt, hiszen számos esemény előzte meg a '68-as törvényt. Természetesen ez nem kisebbíti a jelentőségét, ahogy azzal már többen is próbálkoztak, például a budai török pasa állítólagos toleranciahatározatát említve.
Ezt követően kezdtek arról gondolkodni és beszélni az egyházban, hogy vajon szabad-e valakit azért elítélni és meggyilkolni, mert másként gondolkodik, másként hisz, mint a többség. Az ebben a témában született írások Erdélybe is eljutottak, és hamar termő talajra találtak.
Dávid Ferenc és köre tolerancia iránti szimpátiája az európai szabadgondolkodók hajszálereiből táplálkozott, a szabadgondolkodók érvelése hatott rájuk, ugyanis rájöttek arra, hogy a másként gondolkodók is hasznos tagjai a társadalomnak.
De a 21. századi látásmódot, a mai közömbösséget ne vetítsük vissza arra a századra – figyelmeztetett a teológus, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lehetett bármit hinni, vagy mondani, csak azt, amit a közösség elfogadott. A bevett vallások rendszere még nem valósult meg, csupán az, hogy a prédikátorok mindenhol szabadon hirdethették az evangéliumot.
Kovács Sándor elmondta, hogy pont Marosvásárhelyen a Vártemplomban, az 1571. január 6-án tartott országgyűlésen, János Zsigmond fejedelem jelenlétében erősítették meg a vallásszabadságot, és sorolták az unitárius vallást is a bevett felekezetek közé. Kimondták: „a confessióért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók”.
Marosvásárhelyen gyülekeztek az unitáriusok
Fotó: Haáz Vince
Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke az előadást megelőző imájában a vallásszabadság jelentőségét hangsúlyozta, elmondta, a felekezetek összefogásával avatták az év elején Tordán a vallásszabadság emlékművét, mert „bár különbözőek vagyunk, mindenki a szívében hordozza a szeretetet”. A cselekedetről és a csendről beszélt a püspök, a megtisztulásról, a számvetésről és arról, hogy nem éket kell verni a különböző közösségek közé, hanem a közös célt és cselekvést kell megtalálni.
Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja is köszöntötte a jelenlévőket, majd Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke házigazdaként szólalt fel. Ünnepi köszöntőt mondott még Makkai Gergely marosvásárhelyi alpolgármester, majd híres unitárius zeneszerzők alkotásait szólaltatták meg a színpadon.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
szóljon hozzá!