Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:32

A sereghajtó ellen szakadt meg a GYHK győzelmi sorozata

22:09

Gólfesztivált rendezett az Ágyúsok Bukarestben

21:56

Új Call of Duty a Game Passben, jobbá tett Star Wars-kaland – hétvégi videójáték-ajánló

21:47

Pontokat szerzett Újpesten a Csíkszeredai Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Medve megölése miatt is tett feljelentést a Hargita megyei környezetőrség

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A soron következő három vasárnap fontosságáról

450 éve Erdélyben: hitvita után a vesztes felet nem koncolták fel

Az unitáriusok ünnepi rendezvényének a Kultúrpalota adott otthont

Fotó: Haáz Vince

Míg Genfben 1553-ban Szervét Mihályt a genfi tanács máglyán kivégeztette, Erdélyben 1568-ban Tordán törvényt hoztak a vallásszabadságról, arról, hogy senkit gondolkodásáért és hitéért el nem ítélhetnek, meg nem ölhetnek. Erre emlékeztek, és ezt ünnepelték szombaton Marosvásárhelyen, ahol Maros megyéből, de Erdély többi részéből is összegyűltek az unitáriusok.

Antal Erika

2018. október 01., 13:212018. október 01., 13:21

2018. október 01., 13:232018. október 01., 13:23

Szombat délelőtt megtelt Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme, ahol az unitárius egyház fennállásának 450. évfordulóját ünnepelték. Imát mondott Bálint-Benczédi Ferenc püspök, az unitárius egyház megalakulásáról Kovács Sándor teológus, egyetemi tanár értekezett, a köszöntő beszédek után pedig művészi műsorral folytatódott az ünnepi esemény.

A vallásszabadság törvényéről

A Tordán 1568-ban törvénybe foglalt vallási toleranciáról, annak előzményeiről Kovács Sándor teológus, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának professzora elmondta, fontos azt is ismerni, ami korábban történt, hiszen számos esemény előzte meg a '68-as törvényt. Természetesen ez nem kisebbíti a jelentőségét, ahogy azzal már többen is próbálkoztak, például a budai török pasa állítólagos toleranciahatározatát említve.

A genfi tanács 1553-ban Szervét Mihályt máglyán kivégeztette, de ez az a dátum, amikortól a máshitűeket is kezdték megtűrni.

Ezt követően kezdtek arról gondolkodni és beszélni az egyházban, hogy vajon szabad-e valakit azért elítélni és meggyilkolni, mert másként gondolkodik, másként hisz, mint a többség. Az ebben a témában született írások Erdélybe is eljutottak, és hamar termő talajra találtak.

Dávid Ferenc és köre tolerancia iránti szimpátiája az európai szabadgondolkodók hajszálereiből táplálkozott, a szabadgondolkodók érvelése hatott rájuk, ugyanis rájöttek arra, hogy a másként gondolkodók is hasznos tagjai a társadalomnak.

A 16. században úgy lehetett hitvitát tartani Erdélyben, hogy a vesztes felet nem koncolták fel, a vita színhelyéről szabadon távozhatott az alulmaradott fél is.

De a 21. századi látásmódot, a mai közömbösséget ne vetítsük vissza arra a századra – figyelmeztetett a teológus, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lehetett bármit hinni, vagy mondani, csak azt, amit a közösség elfogadott. A bevett vallások rendszere még nem valósult meg, csupán az, hogy a prédikátorok mindenhol szabadon hirdethették az evangéliumot.

Kovács Sándor elmondta, hogy pont Marosvásárhelyen a Vártemplomban, az 1571. január 6-án tartott országgyűlésen, János Zsigmond fejedelem jelenlétében erősítették meg a vallásszabadságot, és sorolták az unitárius vallást is a bevett felekezetek közé. Kimondták: „a confessióért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók”.

Marosvásárhelyen gyülekeztek az unitáriusok

Fotó: Haáz Vince

Erdély, a különleges földrész

Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke az előadást megelőző imájában a vallásszabadság jelentőségét hangsúlyozta, elmondta, a felekezetek összefogásával avatták az év elején Tordán a vallásszabadság emlékművét, mert „bár különbözőek vagyunk, mindenki a szívében hordozza a szeretetet”. A cselekedetről és a csendről beszélt a püspök, a megtisztulásról, a számvetésről és arról, hogy nem éket kell verni a különböző közösségek közé, hanem a közös célt és cselekvést kell megtalálni.

Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja is köszöntötte a jelenlévőket, majd Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke házigazdaként szólalt fel. Ünnepi köszöntőt mondott még Makkai Gergely marosvásárhelyi alpolgármester, majd híres unitárius zeneszerzők alkotásait szólaltatták meg a színpadon.

Egyház Marosvásárhely