Az unitáriusok ünnepi rendezvényének a Kultúrpalota adott otthont
Fotó: Haáz Vince
Míg Genfben 1553-ban Szervét Mihályt a genfi tanács máglyán kivégeztette, Erdélyben 1568-ban Tordán törvényt hoztak a vallásszabadságról, arról, hogy senkit gondolkodásáért és hitéért el nem ítélhetnek, meg nem ölhetnek. Erre emlékeztek, és ezt ünnepelték szombaton Marosvásárhelyen, ahol Maros megyéből, de Erdély többi részéből is összegyűltek az unitáriusok.
2018. október 01., 13:212018. október 01., 13:21
2018. október 01., 13:232018. október 01., 13:23
Szombat délelőtt megtelt Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme, ahol az unitárius egyház fennállásának 450. évfordulóját ünnepelték. Imát mondott Bálint-Benczédi Ferenc püspök, az unitárius egyház megalakulásáról Kovács Sándor teológus, egyetemi tanár értekezett, a köszöntő beszédek után pedig művészi műsorral folytatódott az ünnepi esemény.
A Tordán 1568-ban törvénybe foglalt vallási toleranciáról, annak előzményeiről Kovács Sándor teológus, a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának professzora elmondta, fontos azt is ismerni, ami korábban történt, hiszen számos esemény előzte meg a '68-as törvényt. Természetesen ez nem kisebbíti a jelentőségét, ahogy azzal már többen is próbálkoztak, például a budai török pasa állítólagos toleranciahatározatát említve.
Ezt követően kezdtek arról gondolkodni és beszélni az egyházban, hogy vajon szabad-e valakit azért elítélni és meggyilkolni, mert másként gondolkodik, másként hisz, mint a többség. Az ebben a témában született írások Erdélybe is eljutottak, és hamar termő talajra találtak.
Dávid Ferenc és köre tolerancia iránti szimpátiája az európai szabadgondolkodók hajszálereiből táplálkozott, a szabadgondolkodók érvelése hatott rájuk, ugyanis rájöttek arra, hogy a másként gondolkodók is hasznos tagjai a társadalomnak.
De a 21. századi látásmódot, a mai közömbösséget ne vetítsük vissza arra a századra – figyelmeztetett a teológus, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy nem lehetett bármit hinni, vagy mondani, csak azt, amit a közösség elfogadott. A bevett vallások rendszere még nem valósult meg, csupán az, hogy a prédikátorok mindenhol szabadon hirdethették az evangéliumot.
Kovács Sándor elmondta, hogy pont Marosvásárhelyen a Vártemplomban, az 1571. január 6-án tartott országgyűlésen, János Zsigmond fejedelem jelenlétében erősítették meg a vallásszabadságot, és sorolták az unitárius vallást is a bevett felekezetek közé. Kimondták: „a confessióért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók”.
Marosvásárhelyen gyülekeztek az unitáriusok
Fotó: Haáz Vince
Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke az előadást megelőző imájában a vallásszabadság jelentőségét hangsúlyozta, elmondta, a felekezetek összefogásával avatták az év elején Tordán a vallásszabadság emlékművét, mert „bár különbözőek vagyunk, mindenki a szívében hordozza a szeretetet”. A cselekedetről és a csendről beszélt a püspök, a megtisztulásról, a számvetésről és arról, hogy nem éket kell verni a különböző közösségek közé, hanem a közös célt és cselekvést kell megtalálni.
Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja is köszöntötte a jelenlévőket, majd Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke házigazdaként szólalt fel. Ünnepi köszöntőt mondott még Makkai Gergely marosvásárhelyi alpolgármester, majd híres unitárius zeneszerzők alkotásait szólaltatták meg a színpadon.
Május 1-jén rajtolt, és vasárnapig tart az első Székelyföldi Alkotók Tábora, amelyhez a csíkszentsimoni gyermekotthon biztosít helyszínt. A cél két harangláb kifaragása, az egyik az anyaországba kerül, a másik helyben marad.
Első alkalommal rendeznek hagyományos, régi időket idéző nagyvásárt a Farkaslaka községhez tartozó Kalonda-tetőn május 11–12-én. A családbarát rendezvény célja összehozni az embereket, családokat, az árusokat és a vásárlókat.
Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.
Kávézós, teraszos, zenés hangulat uralkodott Marosvásárhely központjában, ahol a résztvevők megmutatták: remekül lehet a város épületei között is majálisozni, belakva a tereket, a járdát, az utcát.
Műsorra tűzi János vitéz című előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Petőfi Sándor műve alapján készült táncjátékot Csíkszeredában lehet majd megtekinteni május 7-én, kedden 18 órától.
Daliás huszárok idézik fel a hadba hívás pillanatait Háromszéken május 4–5. között. A hagyomány- és értékőrzés jegyében létrehozott mozgalom tíz éve töretlen sikernek örvend, a jubileumi esemény során a bandérium Mikóújfalutól Gidófalváig fog vonulni.
A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.
Már csak egy nap áll a szülők rendelkezésére, hogy regisztráljanak és online kitöltsék a Szülőföldön magyarul pályázatot, amelyet minden határon túli óvodás vagy iskolás után igényelhetnek a szülők, ha magyar tannyelvű óvodába vagy iskolába jár a gyerek.
Tizenhat háromszéki oktatási intézmény nyert finanszírozást a tanügyminisztérium korai iskolaelhagyást csökkenteni hivatott programjában. A diákok számától és az iskola elhelyezkedésétől függően legfeljebb 300 ezer eurós összegre lehetett pályázni.
A Háromszéki Diáknapok 18. alkalommal megszervezett kiadása csütörtöktől szombatig zajlik Sepsiszentgyörgyön és környékén. Idén a megszokotthoz képest kettővel több, azaz 18 csapat méretkezik meg.
szóljon hozzá!