350 éve Vámosgálfalván alakult meg az első erdélyi presbitérium

Fotó: Kiss Gábor

350 éve Vámosgálfalván alakult meg Erdélyben az első presbitérium. Az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége az évforduló alkalmából a Dicsőszentmárton melletti településen kétnapos ünnepi konferenciát szervezett a hétvégén, amelyen az előadások mellett presbiter által írt verseskötetet, valamint Visky Sándor Béla teológiai tanár presbitereknek írt, mai kérdéseket körüljáró könyvét is bemutatták. A hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök szolgált, az alkalom után leleplezték a templom kertjében az évfordulónak emléket állító kopjafát is.

Simon Virág

2018. április 23., 17:052018. április 23., 17:05

2018. április 23., 17:062018. április 23., 17:06

A találkozón többek között elhangzott: a presbitérium nem újkori találmány, bibliai gyökerei vannak. Az ősegyház korában a gyülekezetalapító apostolok is mindig megtalálták a megfelelő vezetőt a gyülekezetek élére, illetve azokat a társakat, akik presbiterként segítették az ő munkáját. Csak miután az egyház betagozódott az egyszemélyi vezetésű Római Birodalomba, akkor alakult ki az egyházon belül is az egyszemélyi vezetés, aminek aztán a következő bő ezer évben minden negatív következménye érvényesült.

A keresztyén közösség csak a 16–17. században fedezte fel újra a kollektív vezetésben rejlő lehetőséget.

E felismerés egyértelműen előremutatónak bizonyult a következő századokban. Az 1562–63-as tarcal-tordai zsinat a presbiterek feladatává teszi az eklézsia igazgatását és a fenyítést. Több kísérlet után az első, világiakat is magában foglaló gyülekezeti presbitériumot 1617-ben Pápán Kanizsai Pálfi János lelkipásztor szénior alakította. A presbitérium részére Kanizsai Pálfi János szabályzatot készített, amely az egyházi életre, a házasságkötési eljárásra, az istentisztelet rendjére, a sákramentumok kiszolgáltatásának rendjére és a temetések rendjére adott eligazítást.

Fotó: Kiss Gábor

Az erdélyi református egyházkerületben az első presbitérium 1938-ban alakult Vámosgálfalván,

ahol Vajdaszentiváni János lelkész, a küküllői egyházmegye esperese beállította azt. Példáját követve aztán rendre alakultak meg a presbitériumok Erdély-szerte. Az üldöztetések idején – főként az ellenreformáció, de a kommunizmus évtizedeiben is –, amikor lelkipásztorok nélkül maradtak a gyülekezetek, a presbiterek vitték a vállukon az egyházat: ők álltak ki felolvasni a prédikációkat, és intézték a közösség ügyes-bajos dolgait.