Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:07

Az FK Csíkszereda szurkolói a vezetőedző távozását kérték az újabb vesztes meccs után (videóval)

20:11

A tervezésnél tart a csíkszeredai idősotthon létrehozása

19:56

Október elején kezdenek a hokis lányok

19:43

Megvan, hogy miként tárolnák a radiológiai hulladékot Romániában, ez azonban nem a közeljövőben fog megvalósulni

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Jogosítvány nélkül száguldottak a halálba: két 16 éves fiú égett bent az autóban

Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Gőzerő a Hargita megyében épülő első autópálya-szakaszon – videóval

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá

RMDSZ-es politikus reagált az AUR „zászlócsókolós” tervezetére

Magyar Péter: nincs rendben, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet, hogy megvédje Európa közös határait

2007-ben már tudták, mégsem történt semmi: a parajdi sóbánya figyelmen kívül hagyott vészjelzései

A parajdi sóbánya keresztmetszete Deák György és társainak 2007-es tanulmányából

Fotó: Deák György és kollégái tanulmánya

Tizennyolc évvel ezelőtt, egy nemzetközi bányászati konferencián, Olaszországban megjelent egy tanulmány, amely részletesen feltárta a parajdi sóbányát fenyegető súlyos kockázatokat. Ami akkor egy tudományos figyelmeztetés volt, ma szomorú valóság.

Bencze Emese

2025. május 30., 07:302025. május 30., 07:30

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az angol nyelvű tanulmányt most rendelkezésünkre bocsátották, hogy feldolgozzuk a benne leírtakat. A szerzők, erdélyi magyar, román és nemzetközi kutatók, egyértelműen jelezték: ha nem történnek megelőző intézkedések, a felszíni vizek – elsősorban a Korond-patak – beszivárgása

előbb-utóbb súlyos károkat fog okozni a föld alatti bányaterekben – beleértve a gyógyászati célokat szolgáló sóbánya-szanatóriumot is.

A jelenlegi események – beszakadás, áradás, szerkezeti károk – pontosan azt a forgatókönyvet követik, amit a tanulmány 2007-ben előrevetített.

korábban írtuk

Feltelt vízzel a parajdi sóbánya

Feltelhetett vízzel a parajdi sóbánya csütörtök estére: erről tanúskodik néhány, Facebookon megosztott videó. Értesülésünket a polgármester is megerősítette.

A parajdi sóbányát fenyegető kockázatokat feltáró tanulmányt Deák György, Sorin Mihai Radu, Deák Ştefania Elena és Ilie Oancea készítették. A figyelemre méltó kutatómunka eredményei 18 évvel ezelőtt hangzottak el egy nemzetközi bányászati konferencián, Olaszországban.

Mit mondott ki a tanulmány 2007-ben?

A kutatók három fő lépésben vizsgálták a veszélyt. Első körben a Korond-patak vízminőségét és az oldási képességét térképezték fel:

a patak mentén több mintavételi ponton megmérték a víz sótartalmát, és kimutatták, hogy a víz magas sóoldó képességgel rendelkezik.

A tanulmányban leírtak szerint azt tapasztalták, hogy a patak vízének sótartalma a bányaterület közelében megnő, ami azt mutatja, hogy a só oldódik, vagyis víz szivárog be a bányába.

A keresztmetszet újragondolása a mesterséges intelligencia segítségével

Fotó: Mesterséges intelligencia felhasználásával készült Deák György é

Második körben a föld alatti nedvességet és repedéseket derítették fel úgy, hogy geofizikai módszerekkel vizsgálták a talajt a Dózsa György nevet viselő bányarészben. Ennek során

olyan magas nedvességtartalmú rétegeket azonosítottak, amelyek potenciális beszivárgási útvonalakat jelentettek.

Harmadik körben a szakértők kockázatelemzést végeztek, a meglévő adatok alapján pedig azt írták a tanulmányban, hogy világos, hogy komoly veszély áll fenn, különösen a Dózsa György akna környékén.

A tanulmány tehát egyértelműen kimondta:

a Korond-patak vízének oldóképessége növeli a hidrogeológiai veszély kockázatát, amely közvetlen hatással lehet az alagútrendszerek elöntésére.

Fotó: Haáz Vince

Mi lett volna a megelőzés kulcsa?

A kutatók nemcsak a veszélyt jelezték, hanem konkrét megelőző lépéseket is javasoltak, például 3 állandó vízmegfigyelő (monitoring) állomás kiépítését a Korond-patak mentén, rendszeres geofizikai és vízminőségi ellenőrzéseket, vészhelyzeti forgatókönyvet, amely

komolyabb kockázat esetén a patak medrének elterelését is előirányozza.

Mindezek célja az lett volna, hogy időben észleljék a problémát, és még azelőtt cselekedjenek, mielőtt visszafordíthatatlanná válik a helyzet.

18 év – ennyi idő állt rendelkezésre, hogy a figyelmeztetést komolyan vegyék, és hogy megelőző intézkedéseket hozzanak. 18 év arra, hogy stabilizálják a bányaszerkezetet, és a vízmozgások folyamatos megfigyelése révén megváltoztassák a víz lefolyásának útvonalát a veszélyes területeken. Ehelyett a mai napig nem készült el átfogó monitoring rendszer, és úgy tűnik, a döntéshozók nem reagáltak kellő súllyal a figyelmeztetésekre.

Udvarhelyszék Parajd