Jövőtől magasabb adók Udvarhelyen

A kedden Bethlenfalván tartott lakossági fórumra reflektálva – melyre ugyan meghívták, de nem jelent meg – a városvezető arról számolt be: polgármesteri rendeletet adott ki arra vonatkozóan, hogy az illegális építkezések feltérképezésére létrehozott bizottság jelentését bővítsék ki, hogy mielőbb cselekedni lehessen az ügyben. Bunta szerint „nem eszik forrón a kását”, a Termés utcában illegálisan felépített ingatlanokat nem lehet télvíz idején lebontatni. „A jogállamiságban nem elképzelhető, hogy bizonyos személyeket előző cselekedeteik miatt a polgármester például ingatlanlebontással büntessen” – utalt a Termés utcában élő Gábor család helyzetére. A továbbiakban arra kérte a frakciókat, vegyék ki részüket a probléma megoldásából, hisz a városvezetőnek elég baja van a hivatalban. Hogy előző felvetését illusztrálja, Bunta Levente elmondta: olyan javaslat is érkezett az urbanisztikai osztálytól, hogy az illegálisan felépített házakra utólag adjanak építkezési engedélyt. A polgármester egyébként gratulált az ellenzéki Gálfi Árpádnak, amiért megszervezte a lakossági fórumot, illetve arról biztosította az MPP-frakció vezetőjét, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal támogatja törekvéseiben.

Luxuskiadásokra adóemelés?

Az eddig meglepő egyetértésben zajló ülésen a 2014-es harmadik negyedévi költségvetési zárszámadást, a városi költségvetés módosítását, illetve az udvarhelyi iskolákban dolgozó pedagógusok ingázási költségeinek megtérítését elfogadta a testület. Az első szikra a 2015-re vonatkozó helyi adók és illetékek mértékének módosításánál pattant ki. Az előterjesztő nevében Czika Edit felvázolta: az adóemelésre azért van szükség, mert a bélyegilletékek értékének 45 százaléka ezentúl az állami és nem a helyi kasszába utalódik, így a város 288 ezer lejtől esik el, illetve Udvarhely várhatóan a Hargita megyei önkormányzattól és az áfa visszaosztásából is kevesebbet kap jövőre. Az ingatlan- és gépjárműadó drágításával 123 ezer, illetve 106 ezer lejes bevételre számíthat jövőre a város, így „a széle épp hogy üti a hosszát” – fogalmazott a polgármesteri hivatal illetékese.

Az adónemek drágítása kapcsán az ellenzék ismételten felvetette: nem támogatják az ügyet, hisz úgy vélik, a városvezetőség ésszerűtlenül „luxuskiadásokra” fordítja a város pénzét, mint a jelenleg is épülő körfogalom vagy a távfűtésrendszer bővítése. Jakab Attila, az EMNP önkormányzati képviselője ismét felvetette: az RMDSZ-es többség olyan döntéseket hoz, amelyeket a polgármesteri hivatal nem tud végrehajtani. Példaként a parkolási illetékek drágítását hozta fel (az elfogadott tanácsi határozat értelmében ugyanis a város központi zónájában jövőtől egy lejért csak negyven percig lehet majd parkolni), illetve a tavaly ötszörösére emelt hosszabbított nyitvatartási engedélyt, melyet kevés vendéglátóipari egység fizetett be, az elmaradást pedig nem tudta behajtani a hivatal.
A felvetés kapcsán Jakab összeszólalkozott az ülést vezető Kulcsár-Székely Attilával, a szóváltásba Jakab Áron Csaba, az RMDSZ-frakció vezetője is beszállt, aki azt nehezményezte, hogy az ellenzék az önkormányzati ülés előtt is nyilatkozik a helyi sajtónak.

„Vicces, sőt nevetséges ez a felvetés. Hadd döntsem el én, hogy mikor és mit nyilatkozom” – replikázott Jakab. Gálfi Árpád egyébként továbbra is azt nehezményezte, hogy a többségi RMDSZ-frakcióval képtelenség dolgozni, hisz az ellenzékiek módosító javaslatait soha nem fogadják el. Az adók és illetékek megemelésére vonatkozó határozatot végül azzal a módosítással fogadta el a tizenegy RMDSZ-es városatya, hogy a hosszabbított nyitva tartásra vonatkozó engedélyt legkevesebb két napra lehet kiváltani, úgy, hogy azt három hónapra előre bejelentik az érintettek, és három hónapra előre kifizetik a 25 lejes napidíjat.

Az ülés napirendjén továbbá a tanintézetek fejlesztésére vonatkozó finanszírozási szerződések és a beruházások terveinek, a Szejkefürdőn építendő információs és turisztikai központ pályázatának, illetve egy zonális rendezési tervnek az elfogadása is szerepelt.