Disznót akar, és nem fél az embertől a siklódi medve

Este tíz óra körül tört be a medve Szilveszter Ilonka portájára, beszakította a disznóól hátsó, beszögezett ajtaját, majd az elkerített részen lévő süldők közül az egyiket elragadta – emlékezett vissza a múlt keddi esetre a károsult. Mint mondta, amint meglátta a nagyvadat, rögtön sikoltozni kezdett, mire az állat továbbállt prédájával. A falubeliek és családtagjai siettek a hetvenhárom éves asszony segítségére, és üldözőbe vették a medvét: hangoskodtak, illetve lámpáztak a ragadozóra, ám az egyáltalán nem ijedt meg. Végül egy mellé dobott petárda robbanására engedte el az akkor már döglött sertést, amelyet nagyjából 300 méterre vitt a disznóóltól. Az ólat a károsult fia mutatta meg, több helyen is jól látszottak rajta a medve karmának nyomai, valamint a kiszakadt szőrcsomók. A hajsza helyszínén is végigmentünk, a nyomokból jól látszott, hogy nem kis ragadozó ölte meg a disznót.

Szilveszter Ilonka és élettársa, Jánosi István elmondták, naponta lehet látni medvét Siklódon, az sem ritka, hogy nappal. Disznójuk elpusztítása után is többször látták házuk körül a ragadozót, amely rendszeresen este tíz és éjfél között érkezik. „Amikor szürkülödik, már a hideg is ráz, hogy érkezik a medve a másik süldőért” – mondta feldúltan az asszony. Hozzátette, már a borjút és a szárnyasokat is félti a vadaktól. A medve garázdálkodása után egyébként villanypásztort vásároltak, remélve, hogy az majd távol tartja.

Az elmúlt napokban összesen hét háztartásból rabolt el jószágokat a medve, Siklódon, Etéden és Küsmödben okozott károkat – közölte a község polgármestere. Szőcs László elmondta, a bejelentések szerint a vad kilenc disznót és egy juhot ragadott el, ezért a hivatal azt javasolta a vadásztársulatnak, hogy kérjen kilövési engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól. „Úgy látjuk, a medveállomány jóval magasabb a községben, mint az elmúlt években bármikor. Nem vagyunk a ragadozó léte ellen, de előbb-utóbb emberre fog támadni, ezt pedig nagyon szeretnénk elkerülni” – magyarázta.

Az etédi kárfelméréseken jelen lévő Sánta Mihály, a székeykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgász társulat vadőre elmondta, jelenleg 50–60 medve él a környéken, és nagyjából 20 lenne az ideális. Hangsúlyozta, nem voltak telepítések az elmúlt években, ahogy azt a falvakban többen is állítják, a magas medvepopuláció egyszerűen a természetes szaporulatnak tudható be. A nagyvadak ebben az időszakban azért mennek be a portákra, mert még nem érnek a gyümölcsök, illetve a gabonafélék, így azokkal nem tudnak táplálkozni, a háziállatok pedig könnyű prédát jelentenek – magyarázta. Noha a vadásztársulat etetőket helyezett ki az erdőben, az sem elég a medvék étvágyának csökkentésére. A vadőr szerint az sem segít, hogy az erdőkben folyamatos a fakitermelés, ami megriasztja a nagyvadakat.

Sánta szerint két medve is garázdálkodik Etéd községben, ez főleg abból látszik, hogy nagyjából azonos időben egymástól nyolc kilométerre lévő háztartásokban is történtek károk. A polgármesterrel egyetértettek abban, hogy a ragadozó ellen csak a villanypásztor nyújthat védelmet, így arra biztatják a gazdákat, hogy azzal védjék jószágaikat.

A polgármester arra kérte a gazdákat, hogy 48 órán belül jelentsék a hivatalnál a vadak okozta károkat, különben nem tudnak állami kártérítést igényelni. „Az elmúlt évben leadott igénylések túlnyomó részét kifizette a minisztérium, így idén is jó esély van a kárpótlásra” – mondta Szőcs. Sánta Mihály szerint azonban sokan nem jelentik be a ragadozók okozta károkat, hiszen nem bíznak a kártérítés megítélésében. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy a gazdák hivatalos panaszokat tegyenek, hiszen azok alapján döntenek a minisztériumban a kilövési engedélyekről. A vadőr addig is folyamatosan járja a falvakat, tájékoztatva az embereket arról, hogy mit tehetnek jószágaik védelméért, illetve az esti órákban riasztólövéseket is lead azokon a helyeken, ahol rendszeresen látnak medvét. „A problémák megelőzése és az emberek biztonsága a legfontosabb” – fogalmazott Sánta.