Esküvősöknek: dudálni tilos

Marosvásárhelyi olvasónk jelezte, hogy hétvégeken több esküvős csapat nem tartja tiszteletben a lakók csendigényét, ezért délelőtt, de előfordul, hogy délután is dudálnak, miközben a főtéren, de akár a Kövesdombon vagy a volt Hosszú utcán haladnak végig.

Többek között a Vásárhelyi Hírlap 2008-ban zajló Kampány a csendért elnevezésű kezdeményezése vezetett oda, hogy Marosvásárhelyen tanácsi határozatban tiltották be az ünnepségek alatti tülkölést, ebbe a kategóriába főként az esküvős menetek dudálása tartozott. Ez már akkor is kihágásnak számított, viszont legtöbb esetben eltekintettek a bírságolástól, esetenként figyelmeztették a sofőröket. A nyár beálltával ismét kezdetét vette az esküvőszezon, és ma is akadnak olyanok, akik dudálással a város és a világ tudtára akarják adni, hogy egybekelnek.

„A 2008. szeptember 25-ei ülésen az önkormányzat elfogadta azt a határozattervezetet, amely értelmében betiltotta a tülkölést Marosvásárhely belterületén hivatalos, vagy magán jellegű ünnepségek, rendezvények alkalmával. Ez egyébként azelőtt sem volt megengedve, hiszen a 2002-es közúti törvény bünteti azokat, akik zavaró vagy veszélyeztető módon dudálnak, ezért 4-5 büntetőpont szabható ki (1 büntetőpont értéke a mindenkori minimálbér 10 százaléka, július elsejétől 90 lej)” – tájékoztatott Peti András marosvásárhelyi alpolgármester.

A házasulandóknak az anyakönyvvezetőnél immár aláírás mellett tudomásul kell venniük az előírást, amelyben arra kérik őket, hogy tartsák tiszteletben a városlakókat, a tülköléssel ne háborgassák őket, ellenkező esetben ugyanis bírságolhatók. Arra a kérdésre, hogy korábban úgynevezett dudálási illetéket (taxă de claxonare) kellett fizessenek a friss házasok, Peti András elmondta, nem ismer ilyen korábbi intézkedést.

A Vásárhelyi Hírlap kampányában rámutatott, a zaj összenőtt a 20-21. századi emberrel. Szakemberek kimutatták, hogy egyrészt rohamosan nő a zajártalom miatt károsodottak száma, másrészt azok, akiknél a vizsgálatok kimutatták a sérülést, legkevésbé gondolnak arra, hogy gondjaik fő oka – a fel sem fogott, folyamatos zaj.

Halláskárosodáskor a fül „elfelejt” zajokat, hangokat. A zajban a dobhártya sérül, s a hallóideg nem küldi tovább az ingert az agynak, magyarán ellustul. Pszichológusok kimutatták, hogy a hallássérültek frusztráltabbak, agitáltabbak, s lelkiállapotukat nagy mértékben befolyásolja családtagjaik, kollégáik hozzáállása.