A földügyek nehézségeire hívják fel a figyelmet

„Más megyékhez képest is nehézkes nálunk a földterületek visszaszolgáltatásának, illetve a birtoklevelek kiállításának folyamata” – áll a szerkesztőségünkbe is eljuttatott nyílt levelében, amelyet Rákossy Botond József földmérő mérnök írt alá. A hosszas terjedelmű írásban Rákossy bemutatja, hogy milyen problémák övezik a romániai földügyeket, a vonatkozó törvények kuszaságától, az ezek által lehetővé tett visszaélésektől a közigazgatási egységek földosztó bizottságainak eredménytelenségéig, a parcellázási tervek hiányáig és egyes földmérők inkompetenciájáig. Mégis a legnagyobb problémáért szerinte – illetve a Hargita Megyei Geodéták Egyesülete szerint – Sorin Truţă, a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal vezetője a felelős, aki a nyílt levélben foglaltak szerint szabadon értelmezi a 2013-ból származó 165-ös törvényt, s ezáltal teljes összevisszaságot teremt a földterületek visszaszolgáltatása terén.

Az említett törvény szerint ugyan 2016. január elsejéig minden birtoklevelet ki kellene állítani, ám a földmérők szerint jelen körülmények közt „az ember hamarabb hoz a Marsról vízmintát – azt 2034-re becsülik –, minthogy a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal kiállítsa az utolsó birtoklevelet”. Ahhoz ugyanis, hogy ez a folyamat végbemehessen, előbb parcellázási tervre, földmérésre és rengeteg, bizonyos mértékben fölösleges adminisztratív munkára van szükség – ismertette megkeresésünkre a levelet aláíró dr. Rákossy Botond József. A problémák azonban már a parcellázási tervek elkészítésénél megkezdődnek: ezek ugyanis elméletileg ingyenesen hozzáférhetők minden szükséges adattal és információval együtt, a valóságban azonban az ingyenes parcellázási tervek, az ingyenes birtokba helyezés százezrekbe kerülhet egy-egy településen, amely összeg mind a kataszteri hivatalba folyik be – mutatott rá a szakember, hozzátéve, ebben az ügyben bírósághoz fordult. A folyamatot tovább bonyolítja, hogy a különféle dokumentumok – amelyek digitalizálására Rákossy szerint az állami illetékesek 2008-ban dollármilliókat költöttek – mai napig sem hozzáférhetők számítógépről a megyében, ami jelentősen nehezíti a telekkönyvi irodák munkáját, és az igénylőknek rengeteg idejébe telik bármilyen információhoz hozzájutni.

A gondok azonban korántsem érnek ezzel véget: mint Rákossy elmondta, a rendszerváltás utáni földvisszaigénylések idején rengeteg hibás birtoklevelet állítottak ki, amelyek kijavítása majdhogynem lehetetlen. A szakember szerint „talán könnyebb Katalinnak Mihálynéra változtatnia a nevét, mint hogy kicserélje az elírt birtoklevelet”, s mindezt azért, mert a megyei illetékes sajátosan értelmezi a törvényeket. Véleménye szerint tehát a gazdáknak jelen helyzetben nem igazán van esélyük érvényes birtoklevelet szerezni – utalt több, országos szintű kataszteri program alacsony hatékonyságára. Mint elmondta, jóformán az lenne az egyetlen lehetőség, ha az önkormányzatok saját költségvetésből elvégeztetnék a felméréseket, ezt az összeget ugyanis az új, tavaly elfogadott rendelkezés szerint a kataszteri ügynökség visszafizeti nekik később – ismertette Rákossy, hozzátéve, egyelőre kevés önkormányzat mer kockáztatni, hiszen a visszafizetés ideje kétséges, és több százezer lejes intézkedésről lenne szó. Ők jelenleg Fehér megyében dolgoznak egy ilyen munkán, amely körülbelül két év alatt végezhető el.

A törvények helyes értelmezését kérik

A visszaszolgáltatás második kálváriájaként a levél a telekkönyvi bejegyzés nehézségeit taglalja: a parcellák rendszerezésének ellehetetlenítését, a telekkönyvezési kérelmek, parcellázási tervek elfogadtatásának körülményességét, bürokratikus módját. Rákossy az új rendelkezés által előírt visszásságok (olyan dolgokat kellene ábrázolni a terveken, amik nem is léteznek) miatt is jogorvoslatért folyamodott – mondta. Mint kifejtette, más lehetőség hiányában csakis ezt látta megoldásnak, hiszen a bukaresti kataszteri hivatal sem hajlandó segíteni sem a helyi, sem a megyei szinten jelentkező problémák megoldásában, csupán kitérő válaszokat adnak az illetékesek. A levél megfogalmazói abban bíznak, hogy intézkedéseik nyomán megoldódik a problémák egy része, nevezetesen, hogy az illetékesek ésszerűen értelmezik majd a törvényeket. Rákossy tapasztalatai szerint a megye földmérői szívesebben dolgoznak más megyékben, ahol az említett problémák egy része fel sem tevődik, és a folyamat sokkal egyszerűbb.

Sokan beletörődtek helyzetükbe

Az idő sürget – tette hozzá –, hiszen már csak kevesen élnek azok közül, akiktől a rendszerváltás előtt elvették a földeket, akiknek alá kellene írniuk a papírokat, és lassan a következő is eltűnik, a leszármazottak, az örökösök előkerítése pedig újabb bonyodalmakat vet fel. A gazdák egy része egyelőre beletörődött abba, hogy jogi bizonylat nélkül használja földjét, ám ha a területalapú európai uniós támogatások igényléséhez arra is szükség lesz, valószínűleg mindenki felháborodik majd – vetette fel a földmérő mérnök. A nyílt levélben a Hargita Megyei Geodéták Egyesülete Sorin Truţă lemondását követeli – mint Rákossytól megtudtuk, a múlt hét elején megfogalmazott levélre a megszólított még nem válaszolt.

Truţă: megfélemlítési próbálkozás

A jogász végzettségű Sorin Truţă, aki 2010 óta tölti be a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) igazgatói tisztségét, megkeresésünkre azt mondta, nem szeretne élni a replika jogával. „Nem élhetek a válaszadás jogával Rákossy úr felé, főként, ha figyelembe vesszük, hogy tanúként szerepelek abban a perben, amelyben Csíkszereda volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán és tisztségéből felfüggesztett alpolgármestere, Szőke Domokos vádlottak. Úgy értékelem, hogy ez a nyílt levél nem más, mint egy, a tanú megfélemlítésére irányuló próbálkozás” – fejtette ki. Mint korábban beszámoltunk róla, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által felhozott egyik vád szerint Ráduly és Szőke 2007 és 2011 között hitelutalványozóként többrendbeli indokolatlan kifizetést hagyott jóvá a Rákossy Botond József által vezetett Topo Service Rt. számára anélkül, hogy a cég által elvégzett kataszteri felméréseket törvényes módon átvette volna az erre hivatott Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI), amely három alkalommal utasította vissza a dokumentációkat. A vádiratban a DNA úgy értékeli, hogy az akkori polgármester és alpolgármester által elkövetett hivatali visszaélés során, amelynek következtében a cég jogosulatlan anyagi haszonhoz jutott, Csíkszereda költségvetése 961 ezer 304 lejjel károsodott. A hivatalnak a tulajdonviszonyok rendezéséért és a törvények alkalmazásáért végzett tevékenységével kapcsolatban az igazgató egy beszámolót adott át, amely sok problémát jelez.

Hiányosságok, pontatlanságok

A rendelkezésünkre bocsátott összesítés szerint szeptemberig Hargita megyében 185 963 hektár mezőgazdasági területre és 18 245 hektár erdőterületre adtak ki birtokleveleket, 17 849 hektár mezőgazdasági és 16 627 hektár erdőterület esetében birtokba helyezési jegyzőkönyvek készültek, de még nincsenek birtoklevelek, ugyanakkor igazoltak 124 366 hektár mezőgazdasági és 15 666 hektár erdőterületet, amelyek esetében a birtokba helyezés nem történt meg. Szeptember végéig 61 254 hektárnyi terület esetében készült digitális parcellázási terv. A hivatal által készített összesítés kitér arra is, hogy sok esetben a földtörvények alkalmazásáért felelős helyi bizottságok a korábbi nyilatkozatokra alapozott mezőgazdasági nyilvántartások szerint javasolták a megyei bizottságnak a területek igazolását, emiatt pedig a valósnál kisebb területeket kaptak vissza a tulajdonosok. Ezeket utólag kellett kiegészíteni, késleltetve a birtoklevelek kiadását. A helyi bizottságok sok esetben helytelenül írták be a területek azonosító adatait, ellehetetlenítve a telekkönyvezést. A törvény alkalmazása során személyazonosságra, területre, elhelyezkedésre, azonosítási számra vonatkozó különbségek voltak az igénylési dokumentáció és a birtoklevelek tartalma között.

Javításra szoruló iratok

A problémák között említi a jelentés a földtörvények alkalmazásáért felelős helyi bizottságok nem megfelelő munkáját, a szakemberhiányt is – több polgármesteri hivatalnak nincs szerződése kataszteri, földmérő munkát végző szakemberekkel, máshol csak időlegesen dolgoznak. Főként a 2000 és 2004 közötti időszakban birtokba helyezés, a parcellák azonosítása nélkül adtak ki sok birtoklevelet, ugyanakkor sok ilyen okirat kiegészítésre, javításra szorul, ezt pedig a tulajdonosnak kell kérnie. Előfordult, hogy különböző törvények alapján ugyanarra a területre több birtoklevelet is kiadtak, különböző személyeknek – derül ki a jelentésből. „Ahhoz, hogy a területeket telekkönyvezzék, a parcellázási tervek átvételekor összeállított dokumentációnak tartalmaznia kell a tulajdonosok személyazonossági okmányainak másolatait. Sok esetben ezek hiányoznak, és nem lehet megszerezni a tulajdonosok személy számait sem” – mutat rá a dokumentum.