
Az orosz elnök azzal vádolta csütörtökön a Nyugatot, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája.
2014. december 18., 17:072014. december 18., 17:07
Vlagyimir Putyin a Kremlben megtartott évértékelő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítési és a rakétapajzs létesítése is „felépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepli, folytatódik szerinte az elválasztó vonalak kiépítése, ami jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémáját képezi – tette hozzá.
„A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy véget kell vetni a „falak” építésének, és közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Kijelentette: az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország kész közvetíteni az ukrán válság mielőbbi, politikai úton való rendezésében.
Putyin azt mondta, Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságát – tette hozzá. Leszögezte: a délkelet-ukrajnai harcokban önkéntesként részt vevő oroszok nem zsoldosok, mivel tevékenységükért nem kapnak fizetést.
Az orosz elnök szerint elsősorban külső tényezők idézték elő azt a helyzetet, amelybe jelenleg került az orosz gazdaság. Úgy véli, a legkedvezőtlenebb helyzetben két évre lesz szükség ahhoz, hogy kilábaljon belőle.
Putyin kijelentette, hogy az olajárak meredek esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdasági átalakítás, „korlátozásokra lesz szükség”, és diverzifikálni kell a gazdaságot. Putyin a Reuters brit hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a hatalmat.
Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.
Mindaddig érvényben kell maradniuk az Oroszország ellen bevezetett gazdasági kényszerintézkedéseknek, amíg Moszkva az ukrán válság kapcsán semmibe veszi az európai értékeket – jelentette ki csütörtökön Angela Merkel német kancellár.
A csütörtök este Brüsszelben kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt kiadott közleményben a német kormányfő leszögezte, Európa nem hagyhatja annyiban és nem is fogja megengedni, hogy Oroszország „vétsen a jog, a kölcsönös tisztelet és a partnerség elvei ellen”.
Merkel mindeközben hangoztatta, hogy az EU nem kíván Oroszország ellen tenni, együttműködést szeretne. Mindazonáltal az EU csütörtökön újabb szankciókat fogadott el, amelyek értelmében megtiltják a befektetéseket a Krím-félszigeten.
Traian Băsescu leköszönő román államfő szerint viszont fokozni kell az Oroszországgal szembeni szankciókat, mivel a kelet-ukrajnai helyzet kezd a transznisztriaihoz hasonlóvá válni. Ezt csütörtökön délelőtt jelentette ki, mielőtt elutazott volna az Európai unió állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójára.
Băsescu szerint a szankciópolitikát azért kell fokozni, mert az eddigi szankciók nyomán Vlagyimir Putyin orosz államfő „arroganciája máris alább hagyott.” Szerdán egyébként Victor Ponta kormányfő a térséget fenyegető legnagyobb veszélyforrásnak nevezte Oroszországot.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Lezuhant egy török katonai teherszállító repülőgép kedden Georgia légterében, az Azerbajdzsánnal közös határ közelében. A zuhanást szemtanúk filmezték le.
Elfogták hétfőn Olaszországban az itthon börtönbüntetésre ítélt, de szökésben lévő maneleénekes Dani Mocanut és a testvérét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
szóljon hozzá!