
Az orosz elnök azzal vádolta csütörtökön a Nyugatot, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája.
2014. december 18., 17:072014. december 18., 17:07
Vlagyimir Putyin a Kremlben megtartott évértékelő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítési és a rakétapajzs létesítése is „felépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepli, folytatódik szerinte az elválasztó vonalak kiépítése, ami jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémáját képezi – tette hozzá.
„A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy véget kell vetni a „falak” építésének, és közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Kijelentette: az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország kész közvetíteni az ukrán válság mielőbbi, politikai úton való rendezésében.
Putyin azt mondta, Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságát – tette hozzá. Leszögezte: a délkelet-ukrajnai harcokban önkéntesként részt vevő oroszok nem zsoldosok, mivel tevékenységükért nem kapnak fizetést.
Az orosz elnök szerint elsősorban külső tényezők idézték elő azt a helyzetet, amelybe jelenleg került az orosz gazdaság. Úgy véli, a legkedvezőtlenebb helyzetben két évre lesz szükség ahhoz, hogy kilábaljon belőle.
Putyin kijelentette, hogy az olajárak meredek esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdasági átalakítás, „korlátozásokra lesz szükség”, és diverzifikálni kell a gazdaságot. Putyin a Reuters brit hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a hatalmat.
Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.
Mindaddig érvényben kell maradniuk az Oroszország ellen bevezetett gazdasági kényszerintézkedéseknek, amíg Moszkva az ukrán válság kapcsán semmibe veszi az európai értékeket – jelentette ki csütörtökön Angela Merkel német kancellár.
A csütörtök este Brüsszelben kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt kiadott közleményben a német kormányfő leszögezte, Európa nem hagyhatja annyiban és nem is fogja megengedni, hogy Oroszország „vétsen a jog, a kölcsönös tisztelet és a partnerség elvei ellen”.
Merkel mindeközben hangoztatta, hogy az EU nem kíván Oroszország ellen tenni, együttműködést szeretne. Mindazonáltal az EU csütörtökön újabb szankciókat fogadott el, amelyek értelmében megtiltják a befektetéseket a Krím-félszigeten.
Traian Băsescu leköszönő román államfő szerint viszont fokozni kell az Oroszországgal szembeni szankciókat, mivel a kelet-ukrajnai helyzet kezd a transznisztriaihoz hasonlóvá válni. Ezt csütörtökön délelőtt jelentette ki, mielőtt elutazott volna az Európai unió állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójára.
Băsescu szerint a szankciópolitikát azért kell fokozni, mert az eddigi szankciók nyomán Vlagyimir Putyin orosz államfő „arroganciája máris alább hagyott.” Szerdán egyébként Victor Ponta kormányfő a térséget fenyegető legnagyobb veszélyforrásnak nevezte Oroszországot.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!