Vincze Loránt: nem adhatjuk fel a vidéket!

– Lát olyan partnert az Európai Unión belül, aki a hollandokra rá tud hatni?

– Emmanuel Macron francia elnök a nyár elején, Olaf Scholz német kancellár szeptemberben mondta ki nagyon világosan, hogy támogatja Románia és Bulgária Schengen-csatlakozását, de a hollandoknak ez nem volt elég. A többi tagállam támogatja a schengeni csatlakozást, és egyedül ők emelnek kifogást. Nagyon fura, hogy ezt megtehetik, és eddig mégsem érte őket vád, hogy megbontják az EU egységét.

– December 8-án lesz az európai bel- és igazságügyminiszterek következő tanácskozása, a schengeni övezet tagjainak ott kellene egyhangúan dönteniük, hogy befogadnak-e új tagokat. A schengeni csatlakozásnál jelenleg égetőbb kérdés, hogy mit égetünk idén télen. Mi az esélye annak, hogy az energiakrízist és az ezzel érkező gazdasági válságot jól át tudjuk vészelni?

– Nagyon sok tényező határozza meg mindazt, ami jelenleg Európában az energiaárak, üzemanyagárak, gazdasági kilátások tekintetében történik. A háború, Oroszország ukrajnai inváziója a legfontosabb tényező, ami befolyásolja a piacot, és nem látszik a vége ennek a háborúnak. Alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez, jó volna közös döntéseket hozni. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén az állam- és kormányfők nagy vonalakban megállapodtak az intézkedésekben. A legnagyobb gond az, hogy bár a gáz csak egy része az energiamixnek, a gáz megdrágulásával együtt mégis megdrágult minden, holott a megújuló energia előállítása nem kerül olyan sokba. Az árak elválasztása, az árképzés kérdése nagyon élesen vetődik fel ebben a helyzetben.

Amit a polgároknak érdemes tudniuk, hogy ezen a télen nem lesz gond a gázellátással, a tározók felteltek, és biztosítják a szükséges földgázmennyiséget legalább a jövő év közepéig. Románia amúgy is kis mértékben függött az orosz gáztól, a kitettségünk viszonylag kicsi, de az árak változása nyilván nálunk is ugyanúgy érezhető, mint bárhol. Ezért azon kell gondolkodni, hogyan lehet támogatni a fogyasztókat, a kis- és közepes vállalkozásokat.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja a Parlamentben ezeket az észszerű javaslatokat támogatja, amelyek figyelembe veszik a fogyasztók érdekeit, a kis- és közepes vállalkozások érdekeit, mert ott van az európai munkahelyek többsége. Ugyanakkor figyelembe vesszük azokat a környezetvédelmi célokat is, amelyek arról szólnak, hogy megújuló energiára kell áttérni.

– A Covid utáni, Romániában PNRR-ként emlegetett helyreállítási alap pénzei most kezdenek beszivárogni. Valami hasonlóra számíthatunk esetleg az aktuális energetikai krízis miatt is?

– Kevés hajlandóságot látok erre a nettó befizetők részéről: Németország és Hollandia világosan elmondta, hogy nem akarnak még több pénzt bedobni a közösbe. Ugyanakkor Németország maga 200 milliárd eurót különített el a fogyasztók támogatására, ezzel még a franciák és az olaszok haragját is kiváltotta, akiknek nem áll rendelkezésükre ilyen keret. Sok kérdésben Európa országait nem lehet különválasztani – sem a védelem, sem az energia, sem a gazdasági célok tekintetében. Németország is része a közös piacnak, tehát a közös megoldásokat kellene támogatnia.

– A helyreállítási alap jól hangzik, de nyilván aggódóbbak vagyunk, amikor arra várunk, hogy konkretizálódjon. Hogyan látja uniós szempontból, okosan lesz elköltve ez a pénz?

– A PNRR a Covid által meggyengített gazdaság támogatását célozta, de bízom benne, hogy egy kiszámíthatóbb gazdasági távlatot nyit a tagországokban, így Romániában is. Ezt a pénzalapot 2026-ig fel kell használni, tehát viszonylag gyorsan kell hasznos beruházásokat megvalósítani belőle. Azokon a területeken, amelyekre konkrét ráhatása van az RMDSZ-nek, már beindultak a dolgok. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter például már 114 millió lej értékű szerződést aláírt hulladékgazdálkodás területén. A fejlesztési minisztérium, amelyet Cseke Attila vezet, 1149 településen hétmilliárd lej értékben finanszíroz közberuházásokat – itt tömbház- és középületfelújítási programokról van szó. Környezetbarát beruházásokra további 850 millió euró van – tehát itt hatalmas összegekről beszélünk. Az Európai Beruházások és Projektek minisztériuma jelentős összegeket fordít emlékmúzeumok létrehozására, kastélyfelújításra, az Országjáró projekt támogatására, amelynek Hegedüs Csilla államtitkár a gazdája. A nagy kihívás Románia számára az, hogy lesz-e elég építő, és lesz-e lehetőség arra, hogy az építőanyagárak növekedését kompenzálják, hogy meg lehessen valósítani ezeket a beruházásokat.

Mindez összefügg a környezetvédelmi célokkal, a Fit for 55 és a Green Deal programokkal is. Ebben az esetben az észszerű megoldásokat kellene támogatni, hiszen a háború kirobbanása óta világosan látszik, hogy nem működik az, hogy egyik pillanatról a másikra átálljunk a megújuló energiákra, a szél-, víz- és napenergiára úgy, hogy bezárunk minden szénerőművet, atomerőművet. Lassabbra kell szabni az ütemet, ami a klímavédelmi célokat, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentését illeti 2050-re.

Nem hagynám ki a mezőgazdaságot sem, hiszen nagyon fontos a megélhetés és az élelmiszerbiztonság szempontjából. Az élelmiszer mennyiségi és minőségi kérdés is. A közös agrárpolitika bizonyos céljai, mint a szántóterületek pihentetése vagy a növényvédő szerek használatának jelentős csökkentése, jól hangzanak, de ha az élelmiszerbiztonságot tekintjük, hogy lesz-e elég termény, lesz-e megfelelő ellátás Európában, akkor óvatosabban kellene ezekkel a nagyon ambiciózus tervekkel bánni.

– Talán ez lenne a kulcs, a tempón változtatni. Az Unió mennyire hajlamos erre?

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja ezeket az észszerű döntéseket próbálja átvinni az Európai Parlamentben, de nem egyszerű egy olyan baloldali többséggel szemben, amely csak dogmatikusan tud ezekre a kérdésekre tekinteni, pedig a körülmények jelentősen változtak néhány hónap leforgása alatt. Nagyon ritka az, hogy belemenjenek a részletekbe, hogy egy adott döntés mit jelent számszerűen például a gazdák számára. Nem költözhetünk mindannyian barlangba, de a városokba sem, nem adhatjuk fel a vidéket, hiszen az élelmet ott termelik a gazdák, és az ő támogatásukra szükség van. Az Európai Néppárt a gazdák oldalán áll, az RMDSZ képviselőiként is azt szorgalmazzuk, hogy a kistermelőket, kisvállalkozókat ebben az időszakban kiemelten támogassuk, és teremtsük meg a lehetőséget a családok számára, hogy ezt a nagyon nehéz időszakot túléljék, lehetőleg minél jobb körülmények között.

(X – Fizetett hirdetés)