Verespatak: ígérget a beruházó

A Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása után a feldolgozás nyomán keletkezett zagyban csökkentse a cianid koncentrációját a környezetvédelmi miniszter által kért szintre.

2011. augusztus 25., 18:432011. augusztus 25., 18:43

2011. augusztus 25., 18:572011. augusztus 25., 18:57

Dragoş Tănase, az RMGC vezérigazgatója a Mediafax hírügynökségnek elmondta: literenkénti maximum 5-7 milligramm cianid-koncentrációt javasoltak a környezetvédelmi minisztériumnak, de ez csak a maximális érték, ami azt jelenti, hogy a kitermelés ideje alatt nagyrészt csak literenként 3 milligramm cianid tartalmú zagyot öntenek a derítőbe. A minisztérium kérése nyomán azonban most megvizsgálják, miként tudják csökkenteni a literenkénti 5-7 milligramm koncentrációjú maximális értéket.

Borbély László környezetvédelmi miniszter ugyanis egy svédországi aranybánya mintájára – amelyet tavaly személyesen is felkeresett – azt kérte a beruházótól: olyan szintre csökkentse a gyenge sav hatására bomló cianidot, hogy ne legyen ártalmas a környezetre.

Tănase azonban elmondta: az előzetes információik szerint ők jobb technológiával rendelkeznek, mint a svédországi aranybánya, de nem akarnak idő előtt állást foglalni a kérdésben, még tanulmányozzák az ottani technológiát. Az igazgató meggyőződését fejezte ki, hogy Verespatakon is sikerül találni olyan technológiai megoldást, amivel megfelelően biztonságossá teszik a beruházást, hiszen nemzetközi felmérések szerint a beruházás legnagyobb részében a „legkiválóbb” technológiát alkalmazzák.

Az RMGC vezetője a román állammal kötött szerződés esetleges újratárgyalásáról elmondta: egyelőre a környezetvédelmi engedély megszerzésére összpontosítanak, de nyitottak a párbeszédre. A szerződés újratárgyalását korábban a román állam- és kormányfő is szorgalmazta.

Tănase beszámolt arról, hogy szintén tárgyalni fognak a környezet rehabilitációjára fordítandó összegről. Borbély László ugyanis közölte a vállalattal, hogy a kitermelés első éveiben biztosítaniuk kell a pénzt a környezet rehabilitálására. Tănase szerint ők is egyetértenek azzal az elvvel, hogy előre letegyék a garanciapénzt – ami összesen 160-170 millió euró –, de egyszerre mindig csak annyit, amennyivel becsléseik szerint egy bizonyos időszakban „károsítani fogják a környezetet”.