Váltásra készülnek medvekérdésben

„Azt szeretném, ha medvetémában végre paradigmaváltás történne, és ne résztörténetekről mesélnénk. Egy olyan javaslat kidolgozására kértem a téma ismerőit, amely által visszaállítható az ember és medve közötti egykori állapot. Mindez első hallásra nagyon elméletinek tűnik, de tény, hogy ez ügyben nagyon komoly gondok vannak” – véli a miniszter.

Mi a gond?

„A szakértők szerint probléma, hogy a vadásztársaságok túletetik a medvéket, illetve az is gondot jelent, hogy jelentősen megugrott a juhnyájak őrzésére tartott kutyák száma. Ezek a változások kihajtották a medvéket a magas hegyvidéki környezetükből. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy vannak olyan régiók, amelyeknél az ember és az állat között gyakorivá vált a találkozás, ilyen esetekben helyi rendelkezéseket kell foganatosítani” – mondta Korodi.

Tranzitzónában fekvő Tusnádfürdő

 A tárcavezető külön kitért Tusnádfürdő esetére. „A kisváros a vadállatok tekintetében egy úgynevezett tranzitzónában fekszik, ahol a medvék a Hargita-hegységből a Kárpátok kanyarulata felé közlekednek. Ehhez hasonló tranzitzóna összesen mintegy tizenöt van országszerte. Az ilyen helyszíneken élőket segíteni kell: például elektromos pásztorok kiépítésével, illetve helyi vadőrök alkalmazásával. Azért kell nekünk lépnünk, mert Tusnádfürdő helyzete száz esztendő múlva sem fog megváltozni, mivel a medvék azt a zónát, azt a szűk keresztmetszetet fogják használni, hogy a Hargita-hegységből eljussanak a Kárpát-kanyaron át a Keleti-Kárpátokba, és vissza. Amúgy a medvékre jellemző, hogy egy éjszaka alatt képesek több tíz kilométert is megtenni.”

Vadászati szokásokról, gyümölcsbegyűjtésről

A szakértőkkel a vadászati szokásokról is beszélgettek. „A beetetésekkel a medvék olyan ízvilágot szoknak meg, ami azelőtt ismeretlen volt számukra. Gondolunk itt a szénhidrátos ételekre. Egyensúlyt kell tartani a hím és a nőstény állatok között is: gond az, hogy a szakértők szerint ez az egyensúly felbomlani látszik, a nőstény populáció a hímekhez képest megnőtt. Tudni kell azt is, hogy meggyengült az állomány, kevés a nagy termetű állat” – magyarázta a politikus. Újdonságként említette, hogy Vráncsa megyében azután csökkent a medvék által okozott károk mértéke, miután a vadásztársaságok leszoktak arról, hogy tavasztól őszig etetik a medvéket. Így a medvék megszokták, hogy az ő feladatuk megszerezni az élelmet, és nem az erős szénhidrát tartalmú élelmeket keresik, hanem egyszerűen azt, amit az erdőben találnak. „Elsőre azt gondolnánk, hogy a medvét azért kell folyamatosan etetni, hogy ne jöjjön be a lakott övezetekbe, ezzel szemben a helymeghatározó (GPS) nyakörvvel ellátott medvékről készült tanulmány szerint az etetett medvék közül sok problémás medve került ki.”

Az erdős területeken megnövekedett gyümölcsbegyűjtésről is szó esett. „Ezek által elveszik a lehetőséget a medvétől, hogy hozzáférjen az erdei gyümölcsökhöz. Az elharapódzott erdeigyümölcs-begyűjtés miatt több mint valószínű, hogy egy olyan javaslattal fogunk előállni, hogy az erdei gyümölcsöket csak a helyi közösségek gyűjthessék kvótarendszerben.

Bármennyi medvét is lőnének ki...

„Mivel biztatja a tusnádfürdőieket, a Kászonokban lakókat, illetve a marosfőieket? Azokat, akik számára valós veszélyt jelentenek a medvék” – kérdeztük. „Az ott lakóknak azt tudjuk mondani, hogy egyértelmű válaszaink lesznek erre a problémára. Tusnádfürdő esetében, tranzitzónáról lévén szó, helyspecifikus megoldással akarunk jönni: ha kell, közpénzt is biztosítunk, mert nem lehet elvárni a helybéliektől, hogy saját maguk oldják meg ezt a problémát. Fontos hangsúlyoznunk, bármennyi medvét is kilőnénk ott, mindig is újak jönnének, mert tranzitzónáról van szó.”

Akciótervet kért

Korodi szerint az a probléma, hogy a medvekérdést csak részleteiben kezelték, egységesen viszont nem. „Azt akarjuk tehát, hogy a helyi közösségek és a vadásztársaságok felé egy egységes javaslattal jöjjünk. Ez tartalmazhatja akár azt is, hogy tudomásul vesszük: az országban vannak olyan régiók, ahol jelentősen elszaporodtak a medvék. Tudomásul kell azt is vegyük, hogy a medvék áttelepítése egyik helyről a másikra nem jelent végső megoldást” – húzta alá. Hozzátette, a szakemberektől egy olyan akciótervet kért, amely akár a törvénymódosításig is elmehet. „Az akcióterv szabályozhatja azt is, hogy a juhnyájaknál hány kutyát tarthatnak, mert a kutyákat sokszor nem tudják etetni, ezért azok falkában levadásszák a kisállatokat, ami a medvéknek és a farkasoknak is táplálékot jelentene. Lehetséges, hogy az elektromos pásztor használatát is leszabályozzuk.” Szerinte amíg Hargita megyében nagyszámú medvepopulációról lehet beszélni, addig másfelől a szarvasállomány drasztikusan lecsökkent. „A szavasokat gyakorlatilag levadászták.”