
Magyarország 2011. január 1-jén először vette át az EU soros tanácsi elnöki tisztségét, és emiatt január 7-én először ült össze a kormány és a hasonló funkciót ellátó Európai Bizottság. A találkozót baljós előzményekkel várta a magyar és a nemzetközi sajtó.
2011. január 08., 09:392011. január 08., 09:39
2011. január 09., 15:472011. január 09., 15:47
A magyar kormány és az Európai Bizottság történelmi együttes ülését az EU történetében páratlan konfliktus előzte meg. Magyarország több intézkedésével igen jelentős konfliktusba került a Bizottsággal, de legfontosabb európai gazdasági partnereivel is.
A sajtótájékoztató kezdetén a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor megköszönte José Manuel Barrosónak, hogy a magyar kormány tagjai az elmúlt két hónapban alaposan megismerhették a folyamatban lévő ügyeket.
A magyar miniszterelnök tartalmi kérdéseket illetően elmondta, hogy az erőfeszítéseiket elsősorban a gazdasági kérdésekre fogja összpontosítani. Ugyan Magyarország nem tagja az eurózónának, de szándékában áll csatlakozni, és az euró az európai integráció legfontosabb intézménye, amelyet mindenképpen meg kell védeni. A magyar elnökség szerinte csak akkor lesz sikeres, ha a Lisszaboni Szerződés módosításának ratifikálása megtörténik, a hat új ezzel összefüggő jogszabályt elfogadja, és a gazdasági szemeszter sikeres lesz.
Barroso bizottsági elnök szintén ennek a kérdésnek a fontosságát hangsúlyozta ki. Szerinte az erősebb gazdasági unió immár nem a federalisták álma, utópia vagy idealizmus, hanem a piacok mindennapi óhaja, ami meg fog valósulni. Kiemelte annak a „forradalmi jelentőségét”, hogy az európai kormányok a történelemben idén először nem a parlamentjeiknek, hanem egymásnak mutatják be költségvetési terveiket (az európai szemeszter keretében), hogy egymás gazdasági lépései ne okozzanak meglepetéseket. Reményét fejezte ki, hogy sikerül elfogadtatni az euró stabilitását szolgáló új jogszabályokat, amelyek a valutát még be nem vezető országokkal való koordinációt is lehetővé fogják tenni. Végezetül emlékeztetett rá, hogy az összeurópai pénzügyi felügyeletek idén január 1-től kezdték meg működésüket.
A második kérdéskör a bővítés kérdése, ami nem csak Horvátország felvételéről szól, hanem arról a középtávú tervről, ami az egész Balkán integrációját magában foglalja. Közép-Európának különös érdeke fűződik ahhoz, hogy az egész Balkánon rendezett viszonyok legyenek. A magyar elnökség nagyon fontosnak tartja, hogy teljesen világos perspektívát kívánnak adni Szerbiának. Barroso bizottsági elnök elmondta, hogy a Bizottság a horvát csatlakozáshoz minden segítséget megad.
A harmadik kérdéskör az energetika volt. A februári energiacsúcs elsősorban a belső energiapiac szabaddá tételéről és az energiabiztonságról fog szólni. A bejelentett magyar hozzájárulás, ahogy az várható volt, egy szlovák–magyar gázrendszer összekötéséről szóló államközi egyezmény lesz. Ha ehhez Lengyelország is csatlakozik, akkor létrejön az Észak-Déli Gázvezeték terve. Barroso bizottsági elnök gratulált ehhez az egész európai gázpiaci integrációhoz hozzájáruló csatlakozáshoz. Egyúttal elmondta, hogy a februári tanácsülés egészen konkrét eredményekkel fog szolgálni, ebben az ügyben Oettinger biztossal a jövő héten a Kaszpi-régióban fognak tárgyalásokat folytatni. A bizottsági elnök külön hangsúlyozta az energiahatékonysági javaslatok jelentőségét is.
Negyedszer a magyar elnökség szeretné lezárni júniusra a roma stratégiát, mert az Uniónak van „lelke és érzésvilága” is, és egyikünk sem lehet nyugodt addig, amíg az Unión belüli már meglévő emberi erőforrásokat, így a romákét nem hagyjuk kibontakoztatni. Barroso ehhez is bizottsági segítséget ígért.
Orbán Viktor és José Manuel Barroso is kitért a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos jogi és politikai vitára. Orbán Viktor lényegében megvédte a magyar jogszabályt, de elismerte, hogy amennyiben az Európai Bizottság objektív kritériumok alapján azt nem megfelelőnek találja, vagy az alkalmazásával kapcsolatban kifogások merülnek fel, akkor azt később módosítani lehet. Barroso üdvözölte a magyar miniszterelnök megértését, és szavaiban arra utalt, hogy amennyiben a Bizottság nem tartja összeegyeztethetőnek a magyar médiatörvényt az európai joggal, akkor a magyar kormány kész a változtatásra Európai Bírósági vita nélkül. Orbán Viktor azonban erre nem tett explicit ígéretet. Barroso a Le Monde tudósítójának kérdésére azt is elmondta, hogy megbíznak a magyar törvény fordításában, és a teljes szöveget csak tegnap kapták meg. Neelie Kroes szakbiztos, és egyben Barroso helyettese már levélben rögzítette az álláspontját, és alapos, objektív, részrehajlástól mentes vizsgálatot ígért. Ezenkívül a média szabadságának szentsége mellett hasonlóan beszélt a média pluralizmusának szentségéről is, ami arra utalhat, hogy a Bizottságnak a közmédiumok kormányzati ellenőrzés alá vonásával is lehetnek problémái.
A TV2 kérdése alapján szóba került a különadók ügye is. Orbán Viktor szerint a kérdés még nem került szóba, de „hosszú még ez a nap”, vagyis vélhetően erről is lesznek egyeztetések. Orbán Viktor szintén szenvedélyesen védelmébe vette kormánya gazdaságpolitikáját, és elmagyarázta, hogy \"a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogyan eddig tettük. Ha így akarunk élni, akkor nem fogunk versenyben maradni a feltörekvő gazdaságokkal.\" A magyar kormány szerinte a termelő ágazatokat kivételezte, nem a magyar vállalatokat a különadók meghatározásánál, mert ezen a téren szeretne Kínával, Brazíliával, de még Afrikával is versenyképes maradni. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság milyen áldozatokat kellett hozzon a magyar gazdasági versenyképességért (és ennek kapcsán elsősorban a Bajnai-kormány intézkedéseit sorolta fel). Barroso hozzátette ehhez, hogy már október 22-én tájékoztatást kértek a magyar kormánytól, és vizsgálják az intézkedések lehetséges hatását a belső piac működésére. Január végéig várják a felvetéseikre a magyar kormány hivatalos válaszait, amit ezt követően mérlegelni fognak. További részletekkel ebben az ügyben sem kívánt szolgálni.
Mindkét vezető beszélt a médiatörvény kapcsán kialakult politikai feszültségről is. Orbán Viktor elismerte, hogy Magyarországot az uniós tagállamok jelentős politikai támadásoknak tették ki, de kikérte magának, hogy a húsz éves, szerinte „vérrel kivívott” magyar demokráciát más mércével mérjék, mint a kétszáz éves európai demokráciákat. Barroso bizottsági elnök többször egymás után elmondta, hogy „Magyarország demokratikus ország”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a sikeres soros tanácsi elnökséghez szükség van a többi tagállam támogatására is, ezért Magyarországnak érdemes csökkentenie a kialakult politikai feszültséget – írja az EurActiv.hu.
Donald Trump amerikai elnök kéthetes tűzszünetet jelentett be Iránnal kedd este. Erre az időszakra az Egyesült Államok felfüggeszti a bombatámadásokat, míg Irán megnyitja a Hormuzi-szorost.
Orbán Viktor élenjárt az energiabiztonság és az energiafüggetlenség terén – jelentette ki kedden budapesti látogatásán J.D. Vance amerikai alelnök a Karmelita kolostorban Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Nyolcvanhat éves korában meghalt Chuck Norris harcművészeti bajnok, ikonikus akciófilm-sztár.
Ilie Bolojan miniszterelnök bejelentése szerint a koalíciós pártok vezetőinek csütörtök délelőtti ülésén megtalálták a megoldást a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kért szolidaritási csomag finanszírozására.
Nicușor Dan elnököt csütörtökön fogadta Mark Rutte, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára a NATO brüsszeli székhelyén.
A magyar tudomány és kultúra emberei munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
szóljon hozzá!