Társadalmi vita az új restitúciós törvénytervezetről

A restitúciós hatóság honlapján a hét végén közzétett tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy a természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. Ugyanakkor a tervezet a jelenlegi öt év helyett huszonöt évre terjeszti ki azt az időszakot, amely alatt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeknek otthont adó épületek rendeltetése nem változtatható meg. Ez a rendelkezés magánszemélyi, egyházi és nemzeti kisebbségi közösségi vagyonra egyaránt vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy egy olyan épület tulajdonjogát, amelyben közhasznú oktatási, egészségügyi vagy kulturális intézmény működik, megkaphatja az egykori tulajdonosa, de a benne működő állami intézménynek joga van kérni a kormánytól a rá vonatkozó 25 éves türelmi időszak alkalmazását. Ebben az időszakban a tulajdonos bérleti díjra jogosult, az épületet viszont nem használhatja. Victor Ponta miniszterelnök a napokban kijelentette, ez a rendelkezés óvni kívánja a közhasznú intézményeket attól, hogy utcára kerüljenek. A tervezet szerint a román állam 2017-től fizet kárpótlást pénzben azoknak a jogosultaknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat. Addig úgynevezett árverési pontokban részesülnek, s azokat a román állam által áruba bocsátott más ingatlanok megvásárlására használhatják fel. A tervezet szerint az államnak a pénzbeli kárpótlás értékét hét év alatt kell kifizetnie 2017-től kezdődően.

A kormány várhatóan március 26-án terjeszti a parlament elé úgynevezett felelősségvállalási eljárással a tervezetet, ami azt jelenti, hogy a törvényhozás nem tarthat parlamenti vitát. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kabinet ellen, de ez utóbbinak a bukása valószínűtlen, mivel a Szociálliberális Unió (USL) csaknem 70 százalékos parlamenti többség támogatásával kormányoz. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel, hogy tegye működőképessé az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogorvoslati rendszerét.