Társadalmi vitára bocsátotta a bukaresti kormány a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó új törvénytervezetet, amelyet a kabinet parlamenti vita nélkül akar elfogadni március végén.
2013. március 17., 18:222013. március 17., 18:22
A restitúciós hatóság honlapján a hét végén közzétett tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy a természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. Ugyanakkor a tervezet a jelenlegi öt év helyett huszonöt évre terjeszti ki azt az időszakot, amely alatt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeknek otthont adó épületek rendeltetése nem változtatható meg. Ez a rendelkezés magánszemélyi, egyházi és nemzeti kisebbségi közösségi vagyonra egyaránt vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy egy olyan épület tulajdonjogát, amelyben közhasznú oktatási, egészségügyi vagy kulturális intézmény működik, megkaphatja az egykori tulajdonosa, de a benne működő állami intézménynek joga van kérni a kormánytól a rá vonatkozó 25 éves türelmi időszak alkalmazását. Ebben az időszakban a tulajdonos bérleti díjra jogosult, az épületet viszont nem használhatja. Victor Ponta miniszterelnök a napokban kijelentette, ez a rendelkezés óvni kívánja a közhasznú intézményeket attól, hogy utcára kerüljenek. A tervezet szerint a román állam 2017-től fizet kárpótlást pénzben azoknak a jogosultaknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat. Addig úgynevezett árverési pontokban részesülnek, s azokat a román állam által áruba bocsátott más ingatlanok megvásárlására használhatják fel. A tervezet szerint az államnak a pénzbeli kárpótlás értékét hét év alatt kell kifizetnie 2017-től kezdődően.
A kormány várhatóan március 26-án terjeszti a parlament elé úgynevezett felelősségvállalási eljárással a tervezetet, ami azt jelenti, hogy a törvényhozás nem tarthat parlamenti vitát. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kabinet ellen, de ez utóbbinak a bukása valószínűtlen, mivel a Szociálliberális Unió (USL) csaknem 70 százalékos parlamenti többség támogatásával kormányoz. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel, hogy tegye működőképessé az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogorvoslati rendszerét.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!