Ismét terítéken a két évvel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánított adatrögzítési törvény tervezete. A korábban Big Brother néven elhíresült jogszabály-tervezetről, az elektronikus kommunikációs adatok rögzítésének szükségességéről Moldován Józsefet (fotó), a Távközlési Minisztérium államtitkárát kérdeztük.
2011. június 30., 17:082011. június 30., 17:08
2011. június 30., 19:422011. június 30., 19:42
– Miről is szól az adatrögzítési törvénytervezet?
– Két típusú törvénytervezet van. Az egyik arra vonatkozik, hogy az operatőrök (kommunikációs szolgáltatók) hat hónapig kell tároljanak minden olyan adatot, ami a kommunikációs hálózatokon keresztül működik és a bérletes számokra vonatkozik. A másik variáns a pre-pay kártyák felhasználóinak azonosításáról szól. Minden adatot, ami a kommunikációs hálózaton keresztül működik, tárolni kell.
– Miért van szükség erre az intézkedésre?
– Nem csak Romániában, hanem Európa-szinten elfogadott és egyértelmű az előírás. A cél, hogy a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos ügyeket elősegítse. A kommunikációs adatok hozzáférhetősége segítséget jelenthet a bűncselekmények felderítésében.
– A kommunikációs adatokhoz az igazságszolgáltató szerveknek jelenleg is hozzáférésük van...
– Ezekhez az adatokhoz most is hozzáférnek, vannak erre előírások. A román törvények szerint a kommunikációs cégek az adatokat kötelesek rendelkezésre bocsátani, ellenben nincs olyan előírás, ami az adatok tárolásának idejére vonatkozna. Jelenleg ezekhez az adatokhoz bírói határozat révén lehet hozzájutni. Ha törvényes hátteret kap az adatrögzítési intézkedés, akkor az adatokat a bíróságon is lehet majd jogerővel használni. A jelenlegi tervezet kibővült a kommunikáció helyszínével, a hat hónapig történő tárolással és az interneten keresztül lebonyolított beszélgetések adatainak rögzítésével.
– Tehát úgymond egy bürokratikus lépcsőt lehetne kiküszöbölni?
– Egyrészt. Másrészt az igazságügy munkáját segítené az intézkedés. Az igazságügy ebben a pillanatban nem tudja elfogadni bizonyítékként azt az adatot, amelyet úgymond nem jogerősen szerezett meg. Ha törvénybe lesz foglalva, hogy a szolgáltató köteles megtartani az adatokat és azokat a rendőrség vagy a bíróság kezébe átadni, ezáltal az adat is jogerőssé válik. Lehet azonosítani, hogy igen, egy adott felhasználótól jött ez az adat, és annak tartalma is fenntartható és hivatalos.
A statisztikák kimutatásai szerint nem csak Európa-, de világszinten is nagyon megnőtt a bűnözés az utóbbi időben, és legtöbbször a kommunikációs rendszereken keresztül. Gondoljunk csak a sikkasztásokra, amiket ma már elektronikus számlamozgással követnek el, az összeget elektronikus adatátvitellel átutalják egyik számláról a másikra. A bűncselekmény felderítésénél problémát jelent, ha késik az adatokhoz való hozzáférés.
Az egész internetes rendszer, az egész világháló egy határok nélkül mozgó világ. Úgy, ahogy a bűnözőt a földön meg lehet fogni, mert földrajzi határokon belül mozog, az interneten mozgó bűnözőket lehetetlen kordában tartani, mert virtuális térben mozognak, ahol nagyon nehéz őket követni.
– Sokan attól tartanak, hogy a kommunikáció tartalma is rögzíthető és kiadható lesz. Ez személyiségi jogokat sért.
– A kommunikáció, vagyis a levelezések, beszélgetések tartalma nem lesz rögzítve, csupán a kommunikáció forrása, a beszélgetés címzettje, a kommunikáció időpontja (dátum, óra) és időtartama, a kommunikációs eszköz típusa és a helyszín meghatározásához szükséges adatok.
Ha kiadható lenne a kommunikáció tartalma is, akkor sérülnének az alapvető személyiségjogok, az ember szabadsága, a titoktartás, hiszen ha valaki beleegyezése nélkül a lekommunikált adatait tárolják, beleértve személyes levelezését, telefonbeszélgetései tartalmát is, akkor nyilván sérül a személy szabadsága is. Ezekkel kapcsolatban rengeteg kérdés és vita van. A kezdeményezést előbb a képviselőház elé terjesztik, vitára bocsátják. A rendelkezés részleteit itt fogják kidolgozni.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.
A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!