Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:36

Máris többet tudunk arról, hogy az RMDSZ hogyan áll a második fordulós támogatáshoz

17:26

Lemondott Nicolae Ciucă a PNL éléről

17:16

Ezt jegyezze meg, ezek a végleges eredmények

17:14

Csíkszeredában száz magyar emberből ötvenegy ment el szavazni

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Tűz egy csíkszeredai bútorgyárnál

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Romániában küzdenek a legtöbben plusz kilókkal Európában

A hazai lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos. Számos kockázatot rejtő probléma

Noha az elhízásnak számos egészségügyi kockázata van, az egészségtelen, mozgáshiányos életmód miatt évről évre nő a plusz kilókkal küzdők száma világszerte és Romániában egyaránt: az Eurostat legfrissebb adatai szerint Európában nálunk él a legtöbb túlsúlyos felnőtt. A szakemberek szerint ennek társadalmi és életmódbeli okai is vannak.

Iszlai Katalin

2020. augusztus 23., 14:212020. augusztus 23., 14:21

2020. augusztus 23., 14:222020. augusztus 23., 14:22

Az Európai Unióban a felnőttek több mint fele, 52 százaléka túlsúlyos – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb, 2017-es adatokon alapuló jelentéséből. A kutatást a testtömegindex (BMI) figyelembevételével állították össze, amit úgy határoznak meg, hogy a testtömeget elosztják a méterben megadott magasság négyzetével. Ha a BMI 18,5 és 25 között van, normál testsúlyról beszélünk, 25 fölött túlsúlyról, 30 fölött pedig elhízásról.

Pótolni a mulasztásokat

Az Eurostat adatai szerint 2014-ben Romániában még „csak” a felnőtt lakosság 55,8 százaléka volt túlsúlyos (9. hely Európában) és 9,4 százaléka elhízott. Három évvel később azonban a túlsúllyal élők aránya 62,9 százalékra nőtt, amivel az első helyre lépett elő az ország a tagállamok között, az elhízottaké pedig 10,4 százalékra, ami kedvező értéknek számít ugyan, de

összességében a kutatás szerint 2017-ben Romániában élt a legtöbb túlsúlyos felnőtt Európában (25 fölötti BMI).

A növekvő értékeknek társadalmi és életmódbeli okai is vannak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint. Mint érdeklődésünkre elmondta, a túlsúly az első lépés az elhízás felé, és számos kutatás bizonyítja, hogy ez a probléma egyre korábban jelentkezik, amihez az is hozzájárul, hogy az iskoláskorú gyerekek az egészségtelen táplálkozás mellett egyre kevesebbet mozognak. „Nálunk a szemléletmód is más, ha valaki netán lefogy, már egyből azt kérdezik tőle, hogy beteg?

A közgondolkodásban a kövér ember számít ideálisnak, főként vidéken a sovány embert nem is tartják egészségesnek, ehhez pedig az is hozzákapcsolódik, hogy a kisgyereket egyfolytában etetjük

– sorolta a helyi anomáliákat a szakember. Magyarázatként hozzáfűzte: a hazai lakosság a kommunizmus idején sokat éhezett, így amint hozzáférhetővé váltak a különböző termékek,

az emberek késztetést éreztek arra, hogy saját magukat és a gyerekeiket is ellássák minden földi jóval.

„Pótolni kívánták azt, ami kimaradt, ez a reakció pedig valahol érhető, de ez a testsúly-gyarapodáson meg is mutatkozott, hiszen a fölöslegesen bevitt kalóriák lerakódnak, főként akkor, ha nincs mozgás, amivel elégetnénk ezeket.

A különböző élelmiszeripari termékek és nassolnivalók ráadásul egyre finomabbak, rafináltabbak, de az előállításuk során nagy mennyiségű zsírt és cukrot használnak, így a túlzott fogyasztásuk súlygyarapodáshoz vezet, ahogy az alkohol is, ami szintén elterjedt a vidékünkön

– hangsúlyozta Tar Gyöngyi.

Fotó: Pixabay.com

Egészségügyi kockázatok

Arra is kitért, hogy a túlsúlynak rengeteg egészségügyi kockázata van, szinte a teljes szervezetet károsan érinti. A vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés) előfordulási esélyét erőteljesen megnöveli, ahogy a rákos elváltozások, az ízületi, légzőszervi és emésztési betegségek valószínűségét is. Emellett a 2-es típusú cukorbetegség egyik fő rizikófaktora szintén az elhízás, ahogy ez felelős számos idegrendszeri és pszichiátriai betegség kialakulásáért is.

Az egészségkultúrát össze kell kapcsolni az étkezéskultúrával, és kis kortól tanítani. Jelenleg nincs egészségügyi oktatás, nincs egészséges életmódra szoktatás. Az idősebbeket már nehéz megváltoztatni, de a gyermekeket felelősségteljesen kellene ebbe az irányba nevelni

– zárta Tar Gyöngyi.

Diéta és mozgás

A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának pontos okai máig nem tisztázottak, de az örökletes hajlam mellett az elhízás számít a legfőbb rizikófaktornak – hangsúlyozta Máté Beáta diabetológus szakorvos is.

A 2-es típusú cukorbetegek 90 százaléka elhízott, és manapság gondot jelent, hogy egyre fiatalabb korban jelentkeznek a súlyproblémák, ami később cukorbetegség kialakulásához vezet.

A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében az első lépés a diéta és a mozgás, mivel ha egy beteg néhány kilótól megszabadul, a vércukorszintek is javulnak. Ennél a típusnál inzulin rezisztencia van jelen, ami azt jelenti, hogy az inzulin nem tudja megfelelően kifejteni a hatását a hasi részen lerakódott zsírfelhalmozódás miatt.

Fogyás esetén a sejtek sem lesznek már annyira elzsírosodva, tehát az inzulin sokkal jobban ki tudja fejteni a hatását

– magyarázta a szakember. Hozzátette: az elhízáshoz nagymértékben hozzájárul a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, amelyek tele vannak cukorral. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint

a napi cukorbevitel egy egészséges felnőtt számára legtöbb tíz, de ideális esetben 5 teáskanál cukor, ennek azonban a hazai lakosság három-négyszeresét is elfogyasztja.

Sokan ráadásul észre sem veszik, mivel olyan termékekben is nagymértékben jelen van a cukor, amire nem is gondolnak, mint például a gyümölcsjoghurtokban.

Belföld