Rétvári: fontos eredmények a nemzetpolitikában

Rétvári Bence elmondta, mára a leadott honosítási kérelmek száma meghaladja a 370 ezret, az elbírált igénylések száma a 320 ezret; a legtöbb kérelem Erdélyből és Vajdaságból érkezett. Az érdeklődés töretlen, a magyar állampolgárság iránti igény folyamatosan magas: hetente körülbelül négyezren adják be a kérelmüket, és ugyanennyien szerzik meg vagy vissza a magyar állampolgárságot, így az év végére elérheti a félmillió főt a külhoni magyar állampolgárok száma.

„Az egyszerűsített honosítás történelmi sikertörténetté vált, az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egységesült” – fogalmazott. Az államtitkár hozzátette: az elmúlt két évben az állampolgárságra vonatkozó szabályok tovább egyszerűsödtek, könnyítve mind a kérelmezők, mind az eljáró hatóságok helyzetét. Az ügyintézési határidő három hónapra csökkent, bővült a kérelmet átvevők köre, a honosítottak hivatalból kerülnek a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásába. A Magyary Egyszerűsítési Programban való részvétel eredményeként az anyakönyvi, az állampolgársági eljárások, valamint a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásával kapcsolatos eljárások jelentősen egyszerűsödtek, az ügyfelek adminisztratív terheit csökkentő, ügyfélbarát eljárásokat vezettek be.

A Határtalanul! osztálykirándulási programban 2011 szeptembere és 2012 júniusa között 15 ezer 130 diák (ebből 1174 külhoni) és 1702 tanár (ebből 166 külhoni) vett részt – folytatta Rétvári Bence, kiemelve: az idei tanévben már 17 ezer anyaországi diák utazott, vagy utazik ki külhoni magyarlakta területekre a program keretében. Azt mondta, 2012-ben szintén kiemelt jelentőségű volt A külhoni magyar óvódák éve program, amelynek elsődleges célja az volt, hogy felhívják a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára, hozzájáruljanak az óvodai nevelés minőségének emeléséhez, és ösztönzőleg hassanak a szülőkre, hogy magyar óvodába írassák gyermekeiket.

Kiemelt programként nevesítette 2012-ben a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítását. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett emberek azt érezzék, nincsenek magukra hagyva, mögöttük áll a magyar kormány és az anyaország, és kész a szükséges segítséget megadni nekik. Rétvári Bence felidézte: a külhoni magyarság javaslatai alapján, a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének figyelembe vételével, a nemzeti jelentőségű intézmények körét úgy alakították ki, hogy a külhoni magyarság legfontosabb intézményei és programjai részesülhessenek normatív alapú, hosszú távra kiszámítható támogatásban. Előnyben részesülnek az Európai Unió határain kívül eső régiók, így Kárpátalja és Vajdaság magyarsága.

Szólt arról, hogy a kormány 2014 végéig az évente esedékes működési költség felett összesen 4,16 milliárd forintot bocsát a Sapientia Alapítvány rendelkezésére. A moldvai csángó oktatási programról kiemelte: 2012 februárjától a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálja a programot, 26 helyszínen kezdődhetett el az oktatás, és a működési költségek 36 százalékkal csökkentek.