Páduai Szent Antal, akinek emléknapján nem fogták igába a jószágot

A Kissomlyó-hegyi Szent Antal-kápolna

Fotó: Veres Nándor

Háborús ínség, pestis, hajótörés, terméketlenség, láz – csak néhány élethelyzet, amelyben a portugál származású ferences szerzetes, teológus, prédikátor és egyháztanító segítségéért folyamodnak a hívek. Az egyik legismertebb szent.

Molnár Melinda

2020. június 13., 10:162020. június 13., 10:16

Emléknapját, június 13-át a ferences templomokban kilenced előzi meg. A szegényeket napjainkban is a Szent Antal-perselyből és a Szent Antal-kenyérből segélyezik. Az elveszett tárgyak megtalálásában is számítanak rá.

1195-ben Fernándo néven született Lisszabonban. Az ágostonos kanonokrendben védőszentjéül Remete Szent Antalt választotta, majd átlépve a ferences kolduló rendbe, felvette az Antal nevet. A szó fegyverével harcolt a hit tisztaságáért. Afrikában teljesített missziós szolgálatot, majd Szicíliában, Dél-Franciaországban és Észak-Itáliában. 1231. június 13-án hunyt el. Páduai sírja híres zarándokhely.

Emléknapján nem fogták igába a jószágot; ráolvasással gyógyították a Szent Antal tüzének nevezett orbáncot és más bőrbetegségeket; a lányok böjtölve reméltek maguknak megfelelő kérőt.

Székelyföldön több Istennek szentelt hajlékot ajánlottak a védelmébe: a csíkcsicsói, az újtusnádi, az erdőszentgyörgyi plébániatemplomot; Csíksomlyón a Kissomlyó-hegyi Szent Antal-kápolnát, a Bekecs-tetői kápolnát; a Székelyszenttamáshoz tartozó Ülke templomát; Marosvásárhelyen a volt minorita, most jezsuita egyetemi lelkészségi templomot, Parajd filiája, Alsósófalva, a Nyárádselyéhez tartozó Nyárádmagyarós, Szováta leányegyháza Ilyésmező és Marosjára filiája, Körtvélyfája misézőhelyét.