Negatív az egyéves Ponta-kormány mérlege

A Ponta-kormány tavaly május 7-én váltotta a jobboldali Mihai Răzvan Ungureanu rövid életű kormányát, amelyet bizalmatlansági indítvánnyal buktatott meg a bukaresti parlament. A bizalmatlansági indítványban kiemelt helyen szerepelt a kisebbségi kérdés, az akkor ellenzékben lévő balliberálisok többek között az Ungureanu-kabinet által a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) létrehozott önálló magyar kar miatt vágott neki az RMDSZ-alkotta kormány megbuktatásának.

Victor Ponta kormányfő, valamint az USL liberális társelnöke, Crin Antonescu a kabinet elmúlt egy éves tevékenységét kiértékelve úgy nyilatkozott, nem tudnak hiányosságról beszámolni a kabinet munkáját illetően. Ennek ellenére bukaresti elemzők szerint a Ponta-kormány első évének nagyobbik részét a Traian Băsescu államfővel folytatott politikai háború töltötte ki, az elmúlt hónapokat viszont az USL két fő ereje, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti egyre gyakoribb nézeteltérések határozták meg.

Mint ismeretes, tavaly a Ponta-kormány több tagját plágiummal vádolták meg, köztük magát a kormányfőt, akinek a doktori disszertációjáról két bizottság állapította meg, hogy plágiumelemeket tartalmaz. Az oktatási minisztérium hivatalos és dönteni hivatott testülete azonban vétlennek minősítette Pontát, aki nem mondott le. Az USL és Băsescu közötti háborúskodás tavaly nyáron jutott csúcsra, akkor Pontáék megpróbálták leváltani hivatalából az államfőt. A leváltás ügyében szervezett népszavazás azonban nem volt érvényes, annak ellenére, hogy 7 millió ember az államfő menesztése mellett szavazott.

Tavaly decemberben alapvetően új helyzet állt elő az államfő és a miniszterelnök viszonyában. Az USL kétharmados többséggel megnyerte a parlamenti választásokat, így megalakult az úgynevezett második Ponta-kabinet. Az állam- és a kormányfő együttműködési megállapodást kötött, ami a mai napig működik. Az elmúlt hetekben Băsescu többször megdicsérte a kormányfőt azért, hogy egyéves kormányzása alatt nem rontotta el a 2010-es megszorító intézkedések árán megteremtett makrogazdasági egyensúlyokat, de a két vezető politikus az új vádhatósági vezetők személyét illetően is közös nevezőre jutott. Mindez nézeteltéréseket okozott a PSD és a PNL között, hiszen a liberálisok nem nézik jó szemmel Ponta együttműködését Băsescuval még akkor sem, ha az USL vezetői megerősítették: az USL pártjai közös úton és célok felé haladnak.

Elemzők szerint a kormány egyéves mérlege összességében negatív, hiszen tagjai számos választási ígéretüket nem tudták teljesíteni. A Ponta-kormány ugyan négy százalékkal növelte a nyugdíjakat, a minimálbért is megemelte, de az adókat nem sikerült csökkentenie, ami a választási ígéreteik egyik fő tétele volt.