Nagyobb kockázatot kellene vállaljanak a magányugdíjpénztárak

Botiş szerint a nyugdíjalapoknak „három szinten” kellene működniük, melyek csökkentett, kis és nagy kockázattal járnának. „Ezt a módszert választanám. Ez hatékonyabb lenne. A hasznok jelentősek lehetnek. Ez nagy kihívás a nyugdíjalapok második pillérének kezelői számára. Jelenleg ezeknek az alapoknak a 70%-át állami kötvényekre fordítják, ahol alacsony a kockázat” – mondta a miniszter.

Mint mondta, ugyanazon nyugdíjpénztárnál választási lehetőséget kellene biztosítani a kis, közepes és nagy kockázatú befektetések között, de jelenleg ez a lehetőség nem adott. „Dolgozunk egy ilyen javaslaton, és meglátjuk, lesz-e konszenzus” – fűzte hozzá Ioan Botiş.

A magánnyugdíjpénztárak képviselői támogatták a tárcavezető javaslatát, szerintük szükség van az ajánlat bővítésére. Crinu Andănuţ, a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének elnöke, az Allinanz-Ţiriac Magánnyugdíjpénztár képviselője kifejtette: támogatja a munkaügyi miniszter javaslatát, prioritásként kell kezelni az ajánlat bővítését. Szerinte be kell vezetni egy új intézkedést is a kettes pillér esetében, hogy a lakosságot megfelelően tájékoztassák arról, mit jelent a befektetés.

„Szabályozhatnánk ezt oly módon, hogy a fiatalok többnyire a nagy kockázattal járó befektetéseket válasszák, a középkorosztály a közepes kockázatúakat, az idősebbek pedig automatikusan az alacsony kockázattal járó befektetéseket” – magyarázta Andănuţ.

Cornelia Coman, az ING Nyugdíjpénztár elnöke szerint létezik egyfajta beruházási politika, de a pénztáraknak figyelniük kell a szavatolt hozamra és az ajánlat ágazatonként történő bővítésére, amelyet az értéktőzsde jelenleg nem biztosít.

Mircea Oancea, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság elnöke elmondta: három év működés után a magánnyugdíjpénztáraknak nem csak a társadalmi elvárásokat kellene kielégíteniük, hanem a hatóságok elvárásait is, azaz a gazdaság finanszírozásának egyik tényezőjévé váljanak.