Miért is alkotmányellenes a nyugdíjcsökkentés?

„A társadalombiztosítási alapba befizetett összegekkel, az illető személy gyakorlatilag elnyerte a jogot, hogy a hozzájárulás elve alapján megkapja az így kiszámított összeget. Így a hozzájárulás elve a nyugdíjjogosultság lényege, a kivételek, azaz, hogy az állam fizetési kötelezettségének akár időszakos felfüggesztése a nyugdíjhoz való jog lényegét sérti” – állítják az Alkotmánybíróság bírái a pénteki döntésük indoklásában. Az alkotmánybírák szerint a fizetésekkel ellentétben, ahol az indoklás helyes volt, amikor a kormány az alkotmány 53-as szakaszára hivatkozott, a nyugdíjak nem csökkenthetők akkor sem, ha az állami költségvetésnek kifizetési nehézségei vannak.

„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a költségvetés nehézségei nem szembeállíthatóak a nyugdíjhoz való joggal, a nyugdíj értéke, a nyugdíjhoz való alkotmányos jog nem függhet attól, hogy az állam rosszul kezelte a költségvetést” – jegyzik meg a közleményben. A nyugdíjak és fizetések közti különbségél megjegyzik, hogy a nyugdíj az alkotmányban alapvető jogként szerepel.

„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nyugdíj – az érintett személy aktív évei alatt – előzetesen megszerzett jog, mivel a törvény kötelezi az illetőt a társadalombiztosítási alaphoz való hozzájárulásra, ahová jövedelmének bizonyos százalékát köteles befizetni. Így az állam is kötelezi magát, hogy az illető életének passzív szakaszában fizeti a nyugdíjat, amelyet a hozzájárulás mértéke alapján állapítanak meg, és a két kötelezettség kötelező, szétbonthatatlanul kötődik egymáshoz” – állítják az Alkotmánybíróság bírái. Ugyanakkor elismerik, az állam „újragondolhatja” a jövőben a nyugdíjrendszert, de „továbbra is a hozzájárulás elvét kell alapul vennie”.

Az Alkotmánybíróság szerint a rendszer újragondolása csakis a haszonélvezők javára történhet, mert ha kisebb összeg jön ki a korábbinál, akkor az állam köteles a már megállapított nagyobb összeget kifizetni. „Ez a rendelkezés a nyugdíjasok érdekeit hivatott védeni, az Alkotmány 47-es cikkelyének 2-es bekezdése teljesíteni kell a jogosult törvényes és jogos igényét” – állítják a bírák.

Az alkotmánybírák bizonyos szerkesztési hiányosságokat is megállapítanak. Úgy vélik, alkotmányellenes és nem egyértelmű a nyugdíjpont értékének csökkenése, új törvénnyel lehetne újra megemelni 2011 január elsejétől, hogy elérjék a jelenlegi értéket, s így különbség alakulhatna ki a már létező illetve ezután kiszámított nyugdíjak között. Mi több arányaiban a 9-es cikkely 1-es szakasza alapján megállapított nyugdíjak kisebbek lennének, mint a 2. cikkely 2-es szakasza alapján megállapítottak, és ez a bírák szerint elfogadhatatlan.