Menni vagy maradni? – Románia kiemelkedő a kivándorlás tekintetében

Forrás: Eurostat. Infografika: Tóth Szilárd

Forrás: Eurostat. Infografika: Tóth Szilárd

A „mozgásban lévő” személyekről készített átfogó összesítést az Eurostat, egyebek mellett a ki- és bevándorlást, illetve a külföldi munkát vizsgálták. Románia egyes kategóriákban elkeserítő, másokban kiemelkedően jó eredményt ért el, az azonban továbbra is jól látszik, hogy a felzárkózás érdekében még sok a tennivaló az országban.

Iszlai Katalin

2019. szeptember 07., 09:002019. szeptember 07., 09:00

Beszédes számadatokat közölt ismét legújabb kutatásában az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A napokban közzétett jelentésben zömében 2017-es és 2018-as adatokat dolgoztak fel olyan tényezők vizsgálata céljából, mint a lakosság összetétele, a ki- és bevándorlás, a külföldi munka és oktatás vagy az utazás.

Őshonosok és bevándorlók

A jelentés szerint 2017-ben 512 millióra nőtt az Európai Unió (EU) lakosságának száma, az adatokból pedig az is kiderül, hogy a legtöbb személy abban az országban él, amelyikben született.

A tagállamokat 92,2 százalékban saját nemzetük képviselői lakják, a más EU-s országból érkező lakók aránya 3,4 százalék, a nem EU-s országokból származóké pedig 4,4 százalék.

Az őslakosok arányának tekintetében Románia áll az élen, hiszen az országban 99,4 százalékban helybéliek élnek, tehát a lakosság mindössze 0,6 százaléka érkezett hozzánk más országból.

A rangsor másik végén álló Luxemburgban ezzel szemben 52,1 százalékra tehető csak az őshonos lakosság aránya, tehát az ország lakosságának közel felét bevándorlók teszik ki. Ezzel el is érkeztünk a kutatás által tárgyalt másik nagy fejezethez, a migrációhoz. Az adatok szerint

2017-ben 4,3 millióan vándoroltak be az Európai Unióba, Romániába pedig 177 453-en.

Érdekesség továbbá, hogy hozzánk az országot korábban elhagyó személyek térnek vissza a legnagyobb arányban, a többi tagállamban a saját nemzetük képviselői mellett számos külföldi is érkezik. A kivándorlás tekintetében már kedvezőtlenebb eredményeket ért el Románia, hiszen

miközben az Európai Unió tagállamait összesen 3 millióan hagyták el, azaz kevesebben, mint ahányan bevándoroltak, Romániában 242 193-ra tehető a kivándorlók száma, ami jóval meghaladja a bevándorlók arányát.

Ezzel az értékkel az ötödik helyen áll az ország a kivándorlók számát illetően Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország után (lakossága azonban ezeknél jóval kevesebb). Szintén érdekes, hogy míg az EU-s hárommillió kivándorló közül csak 1,6 millió volt őshonos (tehát az érintettek közel fele nem a szülőországát hagyta el), Romániában a 242 ezer kivándorló közül 220 ezer helybéli volt. A kutatásban továbbá azt is tárgyalták, hogy az egyes tagállamok hány külföldi állampolgár számára állítottak ki tartózkodási engedélyt 2017-ben. Az EU-ban 3,1 millió ilyen dokumentumot bocsájtottak a bevándorlók rendelkezésére, a legtöbben Ukrajnából, Szíriából és Kínából érkeztek.

Románia 13 264 tartózkodási engedélyt adott ki, a legtöbbet, 2024-et moldovaiaknak, 1466-öt törököknek, 994-et kínaiaknak, 921-et szíriaiaknak, 777-et pedig izraelieknek.

Külföldi munka, utazás

A kutatásban a kivándorlók különböző csoportjait is elemezték, hiszen egyesek oktatás, mások munka vagy egyéb okok miatt hagyják el szülőhazájukat. Az EU-ban a felsőoktatásban részesülő hallgatók 8,1 százaléka származik külföldről, Romániában ez az arány 5,2 százalék, az első helyen álló Luxemburgban azonban 46,7 százalék. A külföldi munka a kivándorlás másik fő oka, 2018-ban az EU 220 millió 20 és 64 év közötti munkavállalója közül 1,3 millióan külföldön dolgoztak. Az adatokból arra is fény derült, hogy

hat olyan tagállam van, amelynek 100 ezernél több lakosa hagyta el lakhelyét munka miatt tavaly.

Ezek között szerepel Románia is 122 900 külföldön dolgozóval, ezzel ötödikek vagyunk Franciaország, Lengyelország, Németország és Szlovákia után.

Romániából a legtöbben Olaszországban (46 200 személy), Németországban (39 100 személy) és az Egyesült Királyságban (12 500 személy) vállaltak munkát, a vizsgált 2018-as esztendőben.

A kutatásban a szárazföldi és légi közlekedést is vizsgálták. Előbbi esetében arra derült fel, hogy az EU-s lakosság 89 százaléka személyautóval, 9 százaléka busszal és 8 százaléka vonattal utazik. Romániában 80 százalék választja az autót, 16 százalék a buszt, a vonatot pedig mindössze 4 százalék.

A légi közlekedés tekintetében azonban kiemelkedik Románia a többi tagállam közül, hiszen a 2008 és 2017 közötti időszakban nálunk jegyezték a legnagyobb növekedést az utasok száma tekintetében (+123%).

2017-ben egyébként az EU-ban több mint egymilliárd légi utast számoltak, Romániában pedig 18 milliót. Az adatokból emellett az is kiderül, hogy az egyes repülőterekről hová utaztak a leggyakrabban. A Bukaresti Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérről például a legtöbben Tel-Avivba, Londonba, Kolozsvárra, Amszterdamba és Madridba repültek. A kolozsvári repülőtérről továbbá a legtöbb utas Bukarestbe, Londonba, Münchenbe, Bergamóba és Párizsba utazott. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy

az országban jegyzett légi utasok zöme külföldi állampolgár volt.

Az Eurostat elemzésének végén az utazások, kirándulások miatti mozgást is vizsgálta. Mint kiderült, 2017-ben 267 millióan utaztak el legalább egyszer magánjellegű kiruccanásra az EU-ban, ez a lakosság 62 százalékát jelenti. Romániában viszont a lakosság mindössze 26,8 százaléka engedhette ezt meg magának, ezzel utolsó helyen áll az ország a tagállamok között.

A hazai turisták közül legtöbben belföldön kirándultak (87,5 százalék), a második és harmadik legkedveltebb ulticél pedig Olaszország és Görögország volt.

A romániaiak átlagosan 134 eurót költöttek utazásonként, ezzel szintén utolsók vagyunk, hiszen az EU-s átlag 362 euró, az első helyen álló luxemburgiak pedig 762 eurót költenek el egy kiránduláson.

A baj az, hogy nem térnek haza

Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója a kutatásban felvázolt hazai kivándorlás mértékével kapcsolatosan érdeklődésünkre elmondta: különböző időszakokban eltérő okok halmozódtak egymásra, ezek összessége vezetett a ma kialakult helyzethez. Mint mondta, Romániában

a '90-es évek elején a mobilitás lehetősége és a politikai bizonytalanság volt a fő oka az ország elhagyásának, aztán következett az ipar leépülése, majd a szabad mozgás még inkább lehetőséget teremtett a külföldi munkára.

Emellett a kialakult hálózatok is hozzájárultak a jelenséghez, hiszen először kiment az egyik szülő, majd a másik, az iskola elvégzése után pedig a gyerekek is. „A bérkülönbségek és a migráció kultúrája szintén hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen mennek el.

Idézet
Régen a társadalom gyanakvással figyelte azt, aki külföldre ment dolgozni, ma már útkeresésként, lehetőségként, tapasztalatszerzésként gondolnak rá. Mi több, ma már lenéznek egy fiatalt azért, ha nem próbálkozik, nem megy el, hogy megalapozza a jövőjét

– magyarázta Horváth. Hozzátette: az európai térség egyik törekvése egyébként is az volt, hogy egy egységes munkaerőpiacként működjön, ezért jelentős a mozgás a tagállamok között. A külföldi munkával tehát nincs probléma,

a gond inkább az, hogy míg a legtöbb tagállam lakói valóban csak a munka és a karrierépítés miatt mennek más országba dolgozni, és végül szinte mindig hazatérnek, addig a romániaiak nagy része nem tér vissza.

„Szemmel látható, hány ház áll befejezetlenül, hiszen akik elmentek külföldre dolgozni, itthon házépítésbe kezdtek arra az időre, amikor hazajönnek, erre azonban mégsem került sor. A romániai vendégmunkásokból nagyobb eséllyel lesz folyamatos bevándorló” – mutatott rá a szakember.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
2025. június 24., kedd

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal

Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal
2025. június 24., kedd

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg

Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg