Menni vagy maradni? – Románia kiemelkedő a kivándorlás tekintetében

A tagállamokat 92,2 százalékban saját nemzetük képviselői lakják, a más EU-s országból érkező lakók aránya 3,4 százalék, a nem EU-s országokból származóké pedig 4,4 százalék.

A rangsor másik végén álló Luxemburgban ezzel szemben 52,1 százalékra tehető csak az őshonos lakosság aránya, tehát az ország lakosságának közel felét bevándorlók teszik ki. Ezzel el is érkeztünk a kutatás által tárgyalt másik nagy fejezethez, a migrációhoz. Az adatok szerint

Érdekesség továbbá, hogy hozzánk az országot korábban elhagyó személyek térnek vissza a legnagyobb arányban, a többi tagállamban a saját nemzetük képviselői mellett számos külföldi is érkezik. A kivándorlás tekintetében már kedvezőtlenebb eredményeket ért el Románia, hiszen

Ezzel az értékkel az ötödik helyen áll az ország a kivándorlók számát illetően Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország után (lakossága azonban ezeknél jóval kevesebb). Szintén érdekes, hogy míg az EU-s hárommillió kivándorló közül csak 1,6 millió volt őshonos (tehát az érintettek közel fele nem a szülőországát hagyta el), Romániában a 242 ezer kivándorló közül 220 ezer helybéli volt. A kutatásban továbbá azt is tárgyalták, hogy az egyes tagállamok hány külföldi állampolgár számára állítottak ki tartózkodási engedélyt 2017-ben. Az EU-ban 3,1 millió ilyen dokumentumot bocsájtottak a bevándorlók rendelkezésére, a legtöbben Ukrajnából, Szíriából és Kínából érkeztek.

Külföldi munka, utazás

A kutatásban a kivándorlók különböző csoportjait is elemezték, hiszen egyesek oktatás, mások munka vagy egyéb okok miatt hagyják el szülőhazájukat. Az EU-ban a felsőoktatásban részesülő hallgatók 8,1 százaléka származik külföldről, Romániában ez az arány 5,2 százalék, az első helyen álló Luxemburgban azonban 46,7 százalék. A külföldi munka a kivándorlás másik fő oka, 2018-ban az EU 220 millió 20 és 64 év közötti munkavállalója közül 1,3 millióan külföldön dolgoztak. Az adatokból arra is fény derült, hogy

Ezek között szerepel Románia is 122 900 külföldön dolgozóval, ezzel ötödikek vagyunk Franciaország, Lengyelország, Németország és Szlovákia után.

A kutatásban a szárazföldi és légi közlekedést is vizsgálták. Előbbi esetében arra derült fel, hogy az EU-s lakosság 89 százaléka személyautóval, 9 százaléka busszal és 8 százaléka vonattal utazik. Romániában 80 százalék választja az autót, 16 százalék a buszt, a vonatot pedig mindössze 4 százalék.

2017-ben egyébként az EU-ban több mint egymilliárd légi utast számoltak, Romániában pedig 18 milliót. Az adatokból emellett az is kiderül, hogy az egyes repülőterekről hová utaztak a leggyakrabban. A Bukaresti Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérről például a legtöbben Tel-Avivba, Londonba, Kolozsvárra, Amszterdamba és Madridba repültek. A kolozsvári repülőtérről továbbá a legtöbb utas Bukarestbe, Londonba, Münchenbe, Bergamóba és Párizsba utazott. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy

Az Eurostat elemzésének végén az utazások, kirándulások miatti mozgást is vizsgálta. Mint kiderült, 2017-ben 267 millióan utaztak el legalább egyszer magánjellegű kiruccanásra az EU-ban, ez a lakosság 62 százalékát jelenti. Romániában viszont a lakosság mindössze 26,8 százaléka engedhette ezt meg magának, ezzel utolsó helyen áll az ország a tagállamok között.

A romániaiak átlagosan 134 eurót költöttek utazásonként, ezzel szintén utolsók vagyunk, hiszen az EU-s átlag 362 euró, az első helyen álló luxemburgiak pedig 762 eurót költenek el egy kiránduláson.

A baj az, hogy nem térnek haza

Horváth István szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója a kutatásban felvázolt hazai kivándorlás mértékével kapcsolatosan érdeklődésünkre elmondta: különböző időszakokban eltérő okok halmozódtak egymásra, ezek összessége vezetett a ma kialakult helyzethez. Mint mondta, Romániában

Emellett a kialakult hálózatok is hozzájárultak a jelenséghez, hiszen először kiment az egyik szülő, majd a másik, az iskola elvégzése után pedig a gyerekek is. „A bérkülönbségek és a migráció kultúrája szintén hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen mennek el.

– magyarázta Horváth. Hozzátette: az európai térség egyik törekvése egyébként is az volt, hogy egy egységes munkaerőpiacként működjön, ezért jelentős a mozgás a tagállamok között. A külföldi munkával tehát nincs probléma,

„Szemmel látható, hány ház áll befejezetlenül, hiszen akik elmentek külföldre dolgozni, itthon házépítésbe kezdtek arra az időre, amikor hazajönnek, erre azonban mégsem került sor. A romániai vendégmunkásokból nagyobb eséllyel lesz folyamatos bevándorló” – mutatott rá a szakember.