Légiforgalmi irányítás: szolgáltatástól nemzetbiztonságig

– Milyen célt szolgált az intézményes jelenlét olyan helyen, ahol legfeljebb drónok repülnek?

– A szakmánk, tevékenységünk népszerűsítését. A légi navigációs szolgáltatóknak – amely a légiforgalmi irányításért felel – a légi közlekedésben betöltött szerepéről ugyanis elég kevesen rendelkeznek érdemi információkkal. Pedig mi felelünk a magyar légtérben közlekedő gépek biztonságos közlekedéséért. A radarokról érkező jeleket egy képernyőn összesítjük, az irányító kollégák ez alapján gondoskodnak hogy kilenc kilométeres vízszintes vagy függőleges elkülönítés mindig meglegyen a gépek között. Mivel ez a terület még a közlekedésben jártas szakemberek számára is meglehetősen ismeretlen, abban a kedvezőtlen helyzetben vagyunk, hogy régebben csak a szakmához legközelebb állók gyermekei szolgáltatták a légi-irányító utánpótlást. Ezen az állapoton szeretnénk változtatni, s leendő kollégákat keresni akár Erdélyben is.

– A légi irányítás és légi közlekedés szempontjából meglehetősen szerencsétlenül alakult ez a nyár. Mi volt az ön első reakciója a hírre, miszerint egy maláj utasszállító gép lezuhant Ukrajna fölött?

– Összességében nagyon szerencsétlen hét volt az, hiszen a maláj gép katasztrófája mellett további két légi baleset is történt. Az ukrajnai hír hallatán a szomorúság és a döbbenet mellett rögtön arra gondoltam, hogy az eset nyomán várhatóan korlátozzák, vagy le is lezárják az ukrajnai légteret, és az amúgy is túlterhelt nyári forgalomban a nyakunkba zúdul egy sereg gép irányítása. Így is történt: az erre a periódusra jellemző napi 2100 gép helyett másfél nappal a tragédia után már 2500 fölötti gépszámot kellett irányítanunk, s ez hatalmas plusz erőfeszítéseket igényel a nyári időszakban amúgy is túlterhelt kollégáktól.

A teljes interjú az Erdélyi Napló augusztus 21-én megjelenő 33. lapszámában olvasható.