
Fotó: Kristály Lehel
Erdélyi halottaikra emlékeztek hozzátartozóik mindenszentek napján Kőbányán, az Erdélyi Emlékkertben. Az 1990-ben megalapított (majd időközben a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez csatlakozott) Erdélyi Gyülekezet az általa létrehozott Reménység Szigete elnevezésű kulturális központban 1999 óta szervezi meg minden november elején az Erdélyi Halottak Napját.
2010. november 02., 15:562010. november 02., 15:56
2010. november 02., 18:252010. november 02., 18:25
Fotó: Kristály Lehel
Mivel a Magyarországon élő idős erdélyiek nem jutnak el könnyen a szülőföldben nyugvó hozzátartozóik sírjához, kialakítottak a számukra egy virtuális temetőt.
Fotó: Kristály Lehel
A háromnegyed körívet alkotó emlékhely 16 szelvényből áll, a 16 erdélyi régiónak megfelelően. Ezek mindegyikén több száz emléktáblát lehet elhelyezni. Minden régió szellemiségét, történelmi szerepét, értékeit a régió nagy szülötteit felidéző gondolatok és bronz plasztika képviseli az egyénileg megrendelhető családi névtáblák mellett.
Fotó: Kristály Lehel
Az emlékezők mindenszentek napján reggeli és déli áhítaton, úrvacsorás istentiszteleten, katolikus misén is részt vehettek. Délután családi emléktáblákat és arckép-domborműveket avatott, majd szentelt meg Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze, Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspök, Gergely István volt csíksomlyói plébános és a kolozsvári, ferences Bakó Béla „Pál atya”. A megemlékezéseken jelen volt Németh Zsolt külügyi államtitkár, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a gyülekezetet alapító Németh Géza református lelkész fia. A politikus elmondta, számára az Erdélyi Halottak Napja mindenekelőtt az édesapjáról szól, illetőleg arról a munkáról, amely ennek a „szigetnek” a jóvoltából zajlik. Mint Németh fogalmazott, az egykori orosz laktanya területén létesített Reménység Szigete 1992 óta összekötő kapocs lett Magyarország és Erdély között. Olyan kapocs, amely arra figyelmeztet, hogy a magyarság igazából úgy képes megmaradni, hogy ha keresztény alapokra építkezik.
Idén a Reménység Szigetén Dsida Jenő, Károli Gáspár, Pázmány Péter és Tamási Áron emlékére állítottak bronzplakettet.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.