Kettős merénylet a moszkvai metróban

Az áldozatok túlnyomó többsége orosz, köztük több gyerek is van. A külügyminisztérium közlése szerint életét vesztette két, Örményországból érkezett, ideiglenes moszkvai bejelentővel rendelkező személy.

Malajzia moszkvai nagykövetsége bejelentette, hogy két malajziai állampolgár könnyebben megsérült. A merényleteket moszkvai idő szerint hétfőn délig egyetlen szervezet sem vállalta magára. A moszkvai főügyész közölte, hogy a pokolgépek az elkövetők testén voltak, és az első adatok szerint mindkét öngyilkos merénylő nő volt.

A pokolgépek robbanóereje mintegy 2–2 kilogramm trotilnak felelt meg. Az első robbantás időpontjában a moszkvai metróban több mint félmillió ember tartózkodott. Az egyik merényletet a Lubjanka metróállomáson követték el, amely közvetlenül az FSZB székháza közelében van. A rendvédelmi szervek a délelőtt folyamán kutyákkal vizsgálják át a hatalmas moszkvai metróhálózat minden állomását. A fővárosi rendőrségnél megerősített szolgálatot rendeltek el. Az orosz fővárosban alig fél órával a második robbantás után elterjedt a hír, hogy a Proszpekt Mira állomáson is volt robbantás, de ezt a rendkívüli helyzetek minisztériuma és az ügyészség megcáfolta.

A moszkvai közlekedési vállalat több mint 100 autóbuszt állított be, amelyek ingyenesen szállítják az utasokat azokon az útvonalakon, ahol a metró terrorcselekmény miatt nem jár. A metró működő részein példátlanul kevés az utas, a merénylet híre miatt nagyon sokan nem indultak el a munkába.

A helyszíni híradásokból és a Vesztyi 24 hírtelevízió képeiből ítélve a két állomáson és környékén káosz uralkodik, s ez derül ki abból is, hogy minden hivatalos szervezet percenként eltérő adatokat közöl az áldozatokról. Az Eho Moszkvi rádió műsorában egy hallgató sírva elmondta: amikor beszállt a metróba, hallotta a bejelentést, hogy a szerelvények a szokásosnál nagyobb időközönként járnak, majd a szerelvény megérkezett a következő állomásra, a Lubjankára, ahol közel fél órát vesztegelt, és az utasoknak végig kellett nézniük a mentési munkálatokat.

Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere felszólította a moszkvaiakat, hogy SMS-ben próbálják tisztázni esetleg érintett családtagjaik helyzetét, mivel a mobil hálózatban telefonálni nagyon nehéz, de a szöveges üzenetek némi késéssel ugyan, de eljutnak a címzettekhez.

A politológusok első nyilatkozatai szerint a merényletek célja az oroszországi helyzet destabilizálása. Alekszej Makarkin, a Politikai Technológiák Központja intézet igazgató-helyettese szerint a merényletek mögött állók egyben kihívást intéztek az orosz fegyveres testületekkel szemben. Erre abból következtet, hogy a Lubjanka állomás a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épületénél van, és úgy vélte, a legvalószínűbb, hogy a nyomok a Kaukázus északi részére vezetnek majd.

Mások úgy vélték, hogy a merényletek az észak-kaukázusi szélsőségesek bosszúja azért, mert az utóbbi hetekben a mozgalom több vezető személyiségét likvidálták a szövetségi erők. Julija Latinyina neves újságíró, a kaukázusi helyzet alapos ismerője az Eho Moszkvi rádió műsorában úgy vélte, a merényleteket a szélsőségesek nem valami ellen követik el, hanem az általuk alapítani kívánt kaukázusi iszlám állam érdekében – írja az MTI.