J-vel vállalja a nevét Klaus Johannis

A területi autonómia elutasításán és a magyarokkal szembeni távolságtartáson kívül neve írásmódja miatt is bírálatok érték Klaus Johannist erdélyi magyar fórumokon. Internetes cikkek kommentelői, véleményformálók, sőt politikusok is felrótták a november 16-án államfővé választott nagyszebeni polgármesternek, hogy német nemzetisége ellenére nem j-vel, hanem i-vel írja a vezetéknevét.

Sokan úgy vélekedtek, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) egykori elnöke rossz példával jár elöl a kisebbségi identás megőrzése terén, amikor „névleges” asszimilációról tesz tanúbizonyságot, sőt egy magyarországi hírportál a napokban arról cikkezett, hogy Johannis tíz évvel ezelőtt önként románosította a nevét.

Ezzel szemben az igazság az, hogy a román kommunista állam egyik hivatalnokának önkényes döntése nyomán szerepel i-vel Klaus Werner Johannis neve személyi okmányaiban. A Cotroceni-palotába decemberben beköltöző német politikus a nagyszebeni Turnul Sfatului napilapnak néhány hónappal ezelőtt adott interjúban elmondta, születésekor édesapja németesen, j-vel akarta beíratni a családnevét, ahogy felmenői a 16. század óta használják, a nagyszebeni polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője azonban ezt 1959-ben megtagadta.

„A bonyolult és bürokratikus procedúra miatt később lemondtam a névváltoztatásról, de bevallom, magánlevelezéseim során vagy e-mailben továbbra is j-vel tüntetem fel a családnevemet. Egy dolog, hogy milyen nevet vállal fel valaki, és más, hogy mi szerepel a hivatalos okiratokban” – szögezte le Johannis. A lap újságíróinak kérdésére a polgármester hozzátette, a sajtó helyesen jár el, ha németesen írja erdélyi szász őseitől örökölt nevét.

Johannisnak igaza van abban, hogy a névmódosítás hosszas utánajárást igényel, ez azonban nem lehet akadály valaki számára, aki büszke nemzeti identitására és igényes neve anyanyelv szerinti írásmódja terén. Bárki, aki saját vagy felmenője egykori magyar születési családnevét, valamint utónevének magyar megfelelőjét kívánja viselni, kérvényezheti a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal anyakönyvi hivatalánál.

A család- vagy keresztnevek anyanyelven történő helyesírását a nevek magánszemélyek általi elnyeréséről és adminisztratív úton való megváltoztatásáról szóló 2003/323-as számú törvény teszi lehetővé mindazok számára, akiket a közigazgatási eljárás során románra vagy éppenséggel magyarra „kereszteltek”.

Esetünkben magyar–román fordítóiroda közjegyző által hitelesített igazolásával kell bizonyítanunk, miszerint a magyar helyesírás és nyelvhelyesség szabályai szerint a Covaci magyar megfelelője a Kovács, a Saboé Szabó, a Ludovicé Lajos vagy a Gheorghe-é György.

Az eljárás abban az esetben bonyolultabb, ha a kérvényező lakhelye nem egyezik meg a születési helyével, ugyanis az anyanyelv szabályai szerint módosított születési bizonyítványt minden esetben annak a településnek az anyakönyvi hivatala bocsátja ki, ahol a névmódosítás igénylője született. Viszont az ennek alapján módosított személyi igazolványt már a lakhely szerinti önkormányzat.

A közös családnév megváltoztatása – írásos beleegyezés esetén – a házastárs, illetve a kiskorú gyermekek esetében automatikusan megtörténik. A hatályos jogszabályok tehát románok, magyarok, németek számára egyaránt lehetővé teszik az anyanyelv szabályai szerinti névmódosítást.