Hatályba lép a csődtörvény

A taláros testület már május közepén megállapította, hogy az új csődtörvény nem alkotmányellenes: a dokumentum felülvizsgálatára a nemzeti liberális párti (PNL) honatyák kifogásai miatt volt szükség, akik áprilisban támadták meg az alkotmánybíróságon a jogszabályt.

Az ellenzéki politikusok úgy értékelték, hogy a jogszabály ellentmond több alkotmányos elvnek, többek között a tulajdonhoz, illetve az igazságszolgáltatáshoz való szabad és akadálytalan hozzáférés jogának, valamint az alaptörvény és a hatályos törvények betartása kötelezettségének is.

Noha az alkotmánybíróság már májusban rábólintott a csődtörvényre, Traian Băsescu több mint egy hónapig halogatta a jogszabály kihirdetését, amely már csak az államfői jóváhagyásra várt ahhoz, hogy hatályba léphessen. Ennek nyomán múlt héten Victor Ponta miniszterelnök felszólította Augustin Zegreant, a taláros testület elnökét, hogy ismételten küldje el az államelnöknek a jogszabályról hozott ítélet indoklását.

A kormányfő „súlyos felelőtlenségnek” nevezte a törvény kihirdetésének halogatását: Ponta úgy fogalmazott, hogy „komoly ellenérdekek” akadályozzák a csődtörvény hatályba lépését, amelyre pedig nagy szüksége lenne a gazdasági szférának.

A csődtörvény arról rendelkezik, hogy a jogi személyek milyen feltételek és eljárás révén kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat. A kormány abból az alapállásból indult ki kidolgozásakor, hogy sok vállalkozó visszaél a régi csődtörvény rendelkezéseivel, és a fizetésképtelenné nyilvánítás eljárása mögé bújva elkerülték az adófizetést, illetve számos hitelezőt károsítottak meg. Az új jogszabály ez utóbbiaknak biztosít nagyobb védelmet.

Ponta korábban arról is beszélt, hogy az új jogszabály nyomán az országos adóhatóság (ANAF) mintegy 40 milliárd lejes elmaradást hajthat be a csődbe jutott adófizetőktől.