Fotó: Farkas Antal
Csatát nyertek a természetvédők a hegyi patakokon, folyókon kialakított, a környezetre sokszor káros törpe vízierőművek ügyében, sikerült ugyanis elérniük, hogy a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban már ne lehessen EU-pénzeket lehívni a hasonló beruházásokra.
2014. augusztus 20., 18:222014. augusztus 20., 18:22
Hátravan még azonban azoknak a területeknek a meghatározása, ahol nem is szabad majd törpe vízierőműveket kialakítani, illetve ahol csak szigorú szabályok mentén kaphatnak engedélyt a beruházni vágyók.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) közleménye a civil társadalom hatalmas győzelmeként értékeli, hogy ezentúl nem lehet uniós pénzekre pályázni a vonatkozó operacionális program keretében. Mint emlékeztetnek, az ágazat főként az elmúlt két évben indult rohamos fejlődésnek, és okozott környezeti, társadalmi és gazdasági gondokat országszerte. A projekteket pedig jórészt a 2007-2013-as uniós költségvetésből rendelkezésre álló összegekből, illetve a zöldbizonylatokból finanszírozták.
Civil összefogás és küzdelem
„Ez a folyamat korántsem csak a WWF érdeme es harca. Már hosszú évek óta rengeteg civil szervezet, helyi közösség és magánszemély kiállt a törpe vízierőművek által okozott rombolás ellen. Nem csak a természetről szóltak a viták és az ellenvetések, hanem a jövőről, a turizmusról, a vízellátásról és a megélhetésről, mivel a természeti károk mellett az ilyen és ehhez hasonló befektetések sok más területet is érintenek” – idézte fel a kezdeteket a Krónika megkeresésére Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.
Mint emlékeztetett, az első jelentős tiltakozások is több éve kezdődtek, amikor a WWF a szűzerdőkért kampányolt. „De sajnos egyáltalán nem oldódtak meg a problémák, és több nagyon fontos hegyi folyót és patakot visszavonhatatlanul tönkretettek ezek a projektek”– fejtette ki a szakember.
Hozzátette: ezt látva kezdtek el újabb kampányokon gondolkodni, hogy valós társadalmi vitát, majd megoldásokat generáljanak. „Nagyon hosszú munka volt a folyamat dokumentációja, amely során összeállítottuk a teljes romániai víztérképet és rávetítettük a törpevízierőmű-befektetéseket, hogy tudjuk, honnan indulunk” – ecsetelte Csibi Magor.
A felmerülő akadályok között elsőként említette, hogy nehéz volt elérni a sajtó és az emberek ingerküszöbét, mivel a többség a vízi energiára pozitív, zöldenergiaként tekint – ezt az illúziót kellett előbb lerombolniuk. A folyamat során sikerült 20 ezer aláírást összegyűjteniük, és megállapodást kötniük a hatóságokkal, ami által megszűnt az új befektetések veszélye.
A mostani fejleményt pedig az első nagy áttörésként értékeli Csibi Magor. „Nagyon hosszú és intenzív folyamat eredményeképpen, amelyben a WWF közvetített, s a rengeteg helyi és országos civil szervezet, valamint a hatóságok között megtörtént az első nagy áttörés, így a következő hét évben végre nem lehet európai pénzekből ilyen befektetéseket véghezvinni. Ez azért is fontos, mivel a zöldbizonylatok mellett ez a mechanizmus volt az egyik legösztönzőbb a hasonló befektetések esetében” – értékelt a WWF romániai szervezetének vezetője.
A harc folytatódik
Sajnos azonban – tette hozzá – a folyamat végéig még nagyon hosszú az út. A különböző övezetek bejelöléséről ugyanis még nem született meg a döntés, pedig csak ez biztosítaná a nagyon jó állapotban levő folyókat, folyószakaszokat, patakokat, illetve a védett területeket a romboló befektetésekkel szemben.
„Ugyanakkor helyi szinten rengeteg vidéken ezek a projektek mennek előre, és kapnak az engedélyeket. Nagyon sokszor megpróbálunk jogi úton vagy a helyi közösséggel együttműködve eljárni. Ha optimista akarok lenni, azt mondanám, hogy a kellő nyitottsággal a hatóságok részéről, a probléma meg ebben az évben megoldódhat. Ha azonban ez a nyitottság nem lesz meg, akkor a harc meg hosszú és nehéz lesz” – összegzett Csibi Magor.
A WWF Románia más természetvédelmi civil szervezetekkel együtt egyébként már kidolgozta azt a kritériumrendszert, amely meghatározná, hogy mely területeken nem lehet törpe vízierőműveket létesíteni, illetve hol kell szigorú konzerváló intézkedéseket foganatosítani a hasonló beruházások esetében. Ezt a dokumentumot júliusban továbbították a témával foglalkozó munkacsoportban részt vevő hatóságok képviselőihez, azonban azóta nem történt előrelépés.
A következő napokban a régiók többségében lehűl az idő, a következő hét közepétől kezdődően azonban a nappali hőmérsékleti csúcsértékek elérhetik a 28 Celsius-fokot, csapadékra pedig országszerte lehet számítani.
Spanyolországban a legmagasabb a várható élettartam az Európai Unióban, 84 év, míg Romániában a harmadik legalacsonyabb, 76,6 év. Az uniós átlag 81,5 év – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Meghalt egy 44 éves férfi Hunyad megyében, miután vadászat közben egyik társa véletlenül mellkason lőtte.
Két fiatal vesztette életét egy autóbalesetben csütörtökön a 65A jelzésű országúton, az Argeş megyei Căldăraru településen.
Elakadt a hóban három lengyel turista a Bucsecs-hegységben levő Szarvas-völgyben.
Tavaly 4862 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 112-vel kevesebben, mint egy évvel korábban; az áldozatok közül 90-en életüket vesztették.
Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar szemmel című fotópályázatot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága – tájékoztatta az államtitkárság kedden az MTI-t.
Az Európai Bizottság eljárást indított a Meta ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján.
Kisfilmben buzdít választási részvételre az Európai Parlament. A politikamentes videóban idősek hívják fel unokáik figyelmét a demokrácia törékenységére, a szavazás fontosságára.
Már csak egyet kell aludni, és kezdődik a minivakáció: hatnapos vakációra mennek szerdától a közalkalmazottak, mivel a kormány pihenőnappal kötötte össze a május elsejei munkaszüneti napot az ortodox húsvét négynapos ünnepével.
szóljon hozzá!