Fürdővízzel kiöntött lótusz

Pusztul a lótusz címmel közölt 1906-ban hírértékű verset Ady Endre. „A Nymphea thermalisból ⁄ ‒ Amint tudósítónk jelenti ‒ / Néhány év múlva csokrot nem köt ⁄ Nagyvárad táján senki, senki!” ‒ kezdi a költemény. Akkor az „ökrök, lovak, disznók legeltek ⁄ Sajátságos nagy kelyhein”, de a költő-újságíró a lótuszvirágból való likőrgyártást is felelőssé tette a pusztulásért. Úgy tűnik, közel száz évvel később beteljesültek Ady váteszi szavai, a különbség mindössze annyi, hogy a pusztulásért a millennium utáni mérték nélküli termálvíz-használat tehető felelőssé.

Idén ugyanis nem nyíltak ki az öreg kontinensen egyedülállónak számító hévízi tündérrózsák. A sajtóban megjelenő cikkekben a vétkest keresik a szerzők: a Pece Természetvédelmi Terület kezelője, a nagyváradi székhelyű Körösvidéki Múzeum a hibás, vagy a múzeum jelzéseire hellyel-közzel reagáló Bihar megyei Prefektúra, netán a szintén többször értesített Országos Ásványkincs Hatóság, vagy a környezetvédelmi őrség, esetleg a környezetvédelmi minisztérium? Egy dolog biztos: a túl sok kitermelt termálvíz miatt apadt ki a Pece patak forrástava, amely így nem szolgál megfelelő élőhelyül a termálvizet igénylő tündérrózsáknak.

A lehetséges felelősök mindenesetre egymásra mutogatnak. A múzeum évek óta jelzi a problémát az eljárást is foganatosítani képes szervekkel, azok valamelyest léptek is ‒ létrehoztak például célirányos bizottságot, amely az illegális termálkútfúrásokat volt hivatott felfedni ‒, a probléma mégis megmaradt és már a termál-tóhoz közeli fúrásból átvezetett víz sem volt képes pótolni a természetes termálforrások kiapadása miatt eltűnő életteret. A sok bába közt kipusztult a lótusz.

Pedig a hévízi tündérrózsa nem csak Püspökfürdő számára turistacsalogató ‒ természetesen a termálvizes gyógykezelések mellett ‒, hanem Nagyvárad számára is fontos szimbólum. Nufărul névre hallgat például a ma Május 1 elnevezésű, egykori Püspökfürdő felé vezető városnegyed, a városba tervezett hatalmas vízipark egyik épülete is tündérrózsa alakú lesz, de a város első bevásárlóközpontja is a Lotus Center nevet viseli. Mindezek a jelképek azonban immár letűnt szépségre utalnak.

A teljes riport az Erdélyi Napló július 3-án megjelenő 26. lapszámában olvasható.