Felsrófolják a diszkriminációért kiszabható bírságokat

Szigorítja a hátrányos megkülönböztetés meghatározását és többszörösére emeli a kiszabható bírságokat az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). A testület kedden közzétette honlapján annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amely megtízszerezné a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén kiróható bírságokat. Ennek megfelelően az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést 30 ezer lejig terjedő bírsággal lehet majd büntetni, csoportok diszkriminációja esetében pedig a büntetés 100 ezer lejig terjedhet.

A CNCD vezetője szerint Románia az uniós kötelezettségszegési eljárás során megállapított hiányosságokat orvosolja. „Emiatt már korábban bevezettük a hazai jogrendben a fordított bizonyítási eljárást a diszkriminációs ügyekben. Például nem a női panaszosnak kell bizonyítania, hogy nemi megkülönböztetés miatt nem emelték a bérét, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, ha tudja, hogy jobb teljesítményük miatt részesítette előnyben a béremelésnél a férfiakat. Most a kivételeket töröljük a törvényből, és az elévülés idejét növeljük” – magyarázta Asztalos Csaba elnök. Hozzátette, a bukaresti médiahatóság és a munkafelügyelőségek is bírságolhatnak diszkrimináció miatt: náluk sokkal nagyobbak a bírságok, ehhez igazítja most a büntetéseket a diszkriminációellenes tanács is.

Egyébként a CNCD tavaly 600 ügyet vizsgált, ebből 114 esetben állapított meg hátrányos megkülönböztetést. Határozataik ellen sokan emelnek óvást, de a bíróság az esetek 90 százalékában megerősítette a döntésüket. A tanácsnál a legérzékenyebb területek közé tartozik a gyűlöletbeszéd, az etnikai diszkrimináció szankcionálása. „Ezek precedens értékű ügyek, mert törvényt értelmeznek. Mi vagyunk az egyedüli intézmény, amely szankciókat szabott meg például az anyanyelvhasználat korlátozása esetén. A szabályozásban hiába szerepel, hogy a polgármesternek, a megyei tanácsnak és a prefektusi hivatalnak kell érvényt szereznie a kétnyelvű feliratozásnak, az anyanyelvhasználatnak. Nem tudok arról, hogy akár egyetlen esetben is bírságoltak volna emiatt, sőt, sokszor maguk sem tartják be a törvényt” – nyilatkozta kedden az MTI-nek a diszkriminációellenes hatóság elnöke.