
Aláírták péntek délelőtt Brüsszelben az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.
2014. június 27., 14:362014. június 27., 14:36
Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.
A május végén megválasztott ukrán elnök közölte: azzal a tollal írja alá az egyezményt, amellyel novemberben Vilniusban kellett volna, ami a történelmi események elkerülhetetlenségét jelképezi. Porosenko úgy vélekedett, hogy a három ország a megállapodás értelmében fájdalmas, de régóta időszerű reformokra szorul. Tudatta azt is, az ukrán parlament hamarosan ratifikálja az egyezményt, és bízik abban, hogy ezt az uniós tagállamok is mielőbb megteszik.
„Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené” – közölte Petro Porosenko, s beszédét az „Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!” felkiáltással zárta.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára – hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.
Grúz és moldáv öröm
Irakli Garibasvili, Grúzia kormányfője is reményét fejezte ki, hogy országa minél előbb az Európai Unió tagja lehet. Garibasvili szerint Grúzia megbízható híd szerepét tölti be, dinamikusan fejlődő piac és folyosó Európa energiabiztonsága szempontjából, valamint az európai biztonsághoz is hozzájárul. A grúz miniszterelnök kiemelte: országa számára az európai integráció nem csak politikai választás kérdése.
„Értékeink és világnézetünk emberemlékezet óta közös, Grúzia mindig is az európai civilizáció részének tekintette magát, sosem veszítette el kapcsolatait az európai eszmékkel” – hangsúlyozta Garibasvili, aki szerint az európai integráció folyamata Grúzia számára visszafordíthatatlan.
Iurie Leancă, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke egyetlen szóval jellemezte a megállapodást: ez maga a jövő. Emlékeztetett rá, hogy tisztában van azzal, milyen és mekkora feladatokat kell még országának leküzdenie. Mint mondta: vannak még problémák, de a dolgok „gyorsan és jó irányba” változnak. Moldova választása végleges – húzta alá Leancă.
Az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács a nap folyamán később külön is találkozik az ukrán államfővel, és megvitatják a válság legutóbbi fejleményeit.
Oroszország: súlyos következményei lesznek a megállapodásoknak
Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik.
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de „az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek”.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!