Csökkent az átlagbér

A csökkenés egyébként főként annak tudható be, hogy idén márciusra esett húsvét, az ünnepre pedig sok cégnél prémiumot adtak az alkalmazottaknak. A legnagyobb nettó átlagkeresetet a kőolaj- és földgáz-kitermelésben regisztrálták, ahol az átlagbér elérte az 5512 lejt, a legrosszabbul pedig változatlanul a vendéglátóiparban tevékenykedők kerestek, alig 959 lejt vihettek haza.

A gazdaság legtöbb területén visszaesésről beszélhetünk áprilishoz képest, a legjelentősebb, 20,7 százalékos csökkenést a pénzügyi közvetítői szektorban mérték. Időszakos prémiumoknak vagy a nyereség visszaosztásából származó bevételeknek köszönhetően ugyanakkor olyan ágazatokat is találunk, ahol jobb volt a május, mint az előző hónap.

Ilyen a maga 28,8 százalékos bővülésével a kőolaj- és földgáz-kitermelés, de kisebb növekedéseket máshol is mértek, például a közszférában, ahol a tanügyi dolgozók átlagosan 1,9 százalékkal, a szociális ellátásban alkalmazottak 0,4 százalékkal, a közigazgatásban tevékenykedők pedig 0,2 százalékkal vihettek többet haza.

A háztartások bevételei eközben az Országos Statisztikai Intézet által hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint elérték a 2477 lejt, egy főre átlagosan 928 lej jutott. Azonban amit az átlagember megkeres, el is megy a kiadásokra – ezek összege elérte a 834 lejt, tehát a bevételek alig 27,4 százalékát tudja egy átlagos polgár félretenni.

Az erőforrások számottevő hányadát, összesen 2034 lejt (egy főre 762 lej) a pénzbeni bevételek teszik ki, a természetbeni juttatások átlagosan egy család esetében 443 lejre (egy főre 166 lejre) rúgnak.

Nagy eltérések vannak ugyanakkor a vidéki és a városi háztartások bevételeinek alakulásában. Az urbánus környezetben élők 19,3 százalékkal kerestek jobban, mint vidéki polgártársaik. Bevételeik 61,5 százaléka egyébként fizetésből származott, 23,4 szolgáltatások ellenértékeként nyújtott díjból, a természetbeni javak alig 8,4 százalékot tettek ki.

Eközben mezőgazdasági terményben mérik a vidéki háztartások havi bevételeinek a 37,7 százalékát, amiből 32,2 százalék saját fogyasztásra megy el, a bevételek alig 5,5 százaléka származik mezőgazdasági termékek értékesítéséből. A fizetések itt a jövedelem 29,4 százalékára rúgnak, a szolgáltatások ellenértéke pedig 25,4 százalékra.

Ha a kiadási oldalt nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb összegek élelmiszerekre, illetve más termékekre mennek el, ezt követik a különböző szolgáltatások, a helyi önkormányzat, illetve a büdzsé felé törlesztendő összegek. Lakásvételi vagy -építési, földvásárlási beruházásokra, a mezőgazdasági munkában szükséges eszközök beszerzésére vagy éppen részvényvásárlásra a romániai háztartások bevételeinek alig 0,2 százalékát fordítják.