„Már túl vagyunk azon a ponton, hogy karanténnal meg lehetne fékezni a COVID-19 terjedését. Az ebolát ki lehetett így irtani, de a koronavírus túlságosan fertőző és már túl elterjedt. Ráadásul oltásra sem számíthatunk az idén” – állítja Barabási-Albert László, csíki származású fizikus, hálózatkutató.
2020. március 15., 18:032020. március 15., 18:03
2020. március 15., 18:092020. március 15., 18:09
„Most már azt is értjük, hogy a vírust nem lehet megállítani. Terjedni fog attól függetlenül, hogy hány ország zárja le a határát és hány repülőjárat lesz lemondva vagy hány iskolát zártak be.
– írja vasárnapi, nagy népszerűségnek örvendő Facebook-posztjában a hálózatkutató. Mégis nagyon aggódom a vírus miatt. Annyira, hogy elkerülhetetlennek tartom azt, hogy két hónapra lezárjuk a világot. Nem magam miatt tennem ezt, hanem édesanyám miatt – teszi hozzá.
Mint írja, azért tudhatta, hogy mi fog történni, mert a bostoni Network Science Institute-ban, ahol dolgozik, a hálózatelmélet segítségével a kollégái évek óta pontosan meg tudják jósolni az épp aktuális vírusok terjedését. Követték a zikát, az ebolát, és most épp a koronavírus van soron.
„A laborban február óta tudjuk, hogy március közepén le fog állni a világ. Sok barátomnak említettem ezt már hetekkel ezelőtt, de még számomra is nehéz volt felfogni, hogy ez pontosan mit jelent. Most már kezdjük látni – nehéz két hónap – lesz, és a java még hátra van” – így a hálózatkutató.
– teszi fel a kérdést Barabási. Szerinte mindez egyetlen ok miatt történik: hogy lelassíthassuk. Mert ezáltal megmenthetjük a szüleinket, a nagyszüleinket és néha magunkat is.
Minden modell azt jósolja, hogy nagyjából a lakosság fele fertőzötté válik egy éven belül. Beavatkozás hiányában a folyamat egy jól megjósolható Gauss-görbét követ: gyors növekedés, egy markáns csúcs, majd lecsengés. A csúcson viszont nem lesz kórházi kapacitás mindenki számára, akinek erre szüksége lenne. És a csúcs ijesztően közel van,
Olaszország példáján látjuk, hogy mi történik, ha elszabadul a vírus – kapacitás hiányában az orvosok kénytelenek élet és halál fölött dönteni, egyes pácienseken segíteni, másokat eszköz hiányában elengedni – írja a Facebook-posztjában a hálózatkutató.
„Én leginkább az idősek miatt aggódom. Mindenki, akinek idős vagy beteg van a családjában, szomszédjában, házában, felelősséggel tartozik. Ne vigyétek haza a vírust! (...) És tegyetek meg mindent, hogy ne terjesszétek a vírust, ezzel csökkentvén az egészségügy terhelését” – fogalmazza meg jótanácsként Barabási-Albert László.
Ha viszont nem teszünk meg mindent, ami tőlünk telhető, hogy lassítsuk a járványt, az év végére rengetegen szülők és nagyszülők nélkül maradunk – zárul a hálózatkutató posztja.
XIV. Leó pápa első vasárnapi üzenetében „valódi és tartós békére” szólított Ukrajnában, tűzszünetre a Gázai övezetben, és sürgette a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését.
XIV. Leó pápa a bíborosoknak adott szombati audienciáján megerősítette, hogy XIII. Leó pápa szociális doktrínáját tartotta szem előtt egyházfői nevének kiválasztásakor, mivel szerinte a mesterséges intelligencia fejlődése egy újabb ipari forradalom.
Tíz gyerek és három felnőtt került kórházba szombaton egy Brassóban történt baleset következtében.
Az új pápa, XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik – mondta Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi metropolita érsek a horvát közmédia vatikáni tudósítójának pénteken.
Jövő vasárnap, május 18-án iktatják be tisztségébe XIV. Leó pápát – jelentette be pénteken a Vatikán.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni – jelentette be csütörtökön este a vatikáni palota pápai erkélyéről Dominique Mamberti protodiakónus.
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
Felszállt a fehér füst néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.
Ismét fekete füst szállt fel a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön nem sokkal 12 óra előtt, vagyis második körben sem sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
1 hozzászólás