Az UNESCO oltalmába ajánlják Csíksomlyót

Hegedüs Csilla művelődési államtitkár portálunknak elmondta, kénytelenek voltak újrakezdeni a procedúrát, és ezt meg is tették. Az államtitkár emlékeztetett, két évvel ezelőtt Kelemen Hunor kulturális miniszterként a jelöléshez szükséges iratcsomót elküldte Párizsba, az UNESCO székhelyére, a bizottság azonban néhány technikai jellegű kiegészítést kért, ám mivel az RMDSZ már nem volt kormányon, a kulturális és örökségvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó országos szellemi örökség-bizottság nem válaszolt a kérésre.

Mivel a válaszadásra szabott határidő időközben lejárt, az egész folyamatot újra kellett kezdeni, magyarázta az államtitkár. „Mint minden esetben, amikor a szövetség nincs kormányon, a magyarság érdekeit nem képviseli senki, sőt még ellene is tesznek” – jelentette ki Hegedüs Csilla. Hozzátette, amint Kelemen Hunor ismét kulturális miniszter lett, azonnal hozzáláttak a munkának, és legtöbb két hónapon belül, tehát jóval a jövő tavasszal lejáró határidő előtt, elküldik a bizottság kérdései alapján kiegészített dossziét az UNESCO-nak.

Nem változott az iratcsomó

Hegedüs Csilla hangsúlyozta, az iratcsomó nem változott, hiszen amikor két évvel ezelőtt leadták, a csíksomlyói kegytemplomot működtető erdélyi ferences rend teljes egészében egyetértett annak a tartalmával, a búcsút vallásos eseményként terjesztették fel a világörökség-listára, szem előtt tartva annak eredeti lelkiségét és szellemiségét. Az UNESCO-bizottságnak az iratcsomó kézhezvétele után újabb egy éve van arra, hogy kérdéseket tegyen fel ezzel kapcsolatban, az államtitkár becslése szerint a döntés 2016-ra várható.

Az utolsó hivatalos egyeztetések két éve voltak a témában, akkor sikerült partnerséget kialakítani a dokumentációt összeállító bizottsággal és a művelődési minisztériummal, és végül egy olyan szöveget terjesztettek fel az UNESCO-hoz, amely a csíksomlyói búcsú vallásos jellegére fekteti a hangsúlyt – mondta el megkeresésünkre Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rend tartományfőnöke.

A szerzetes hozzátette, érdeklődtek más olyan helyek felől, melyek szintén vallásos eseményként kerültek fel a világörökség-listára, és úgy tapasztalták, hogy az UNESCO-jelvény nemzetközi szinten is elérhetővé és megismerhetővé teszi a helyszínt. A zarándoklat szempontjából azonban azok számára, akik valóban vallásos motivációból érkeznek Csíksomlyóra, ez nem jelent többletet, tette hozzá.

Az országos szellemi örökség- bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a csíksomlyói búcsút a világörökség-státus elnyerésére. Az elfogadott javaslat alapját a Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ főtitkárságának támogatásával készített. Ezt követően Kelemen Hunor tárcavezető szakértői bizottságot hozott létre a jelölési dosszié összeállítására.

„A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben csak félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből és szerte a világból. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának” – nyilatkozta akkor Kelemen Hunor.

A dosszié rövid dokumentumfilmet tartalmaz, valamint számos intézmény, szervezet támogatását. A búcsú felterjesztése volt Románia első ilyen jellegű javaslata az UNESCO irányába.

Hétvégén döntöttek

Az UNESCO világörökség-listája egyébként az elmúlt hétvégén bővült, amikor húsz újabb kulturális és természeti helyszínnel egészítették ki, így a szervezet térképén már 1001 helyszín szerepel. A szervezet 21 tagú illetékes bizottsága a katari Dohában zajló tanácskozásán 40 új kulturális, természeti és vegyes helyszín pályázatát vizsgálta meg.

A döntés szerint 19 új kulturális és egy természeti helyszín lett a világörökség része. A testület legközelebb 2015-ben, Bonnban ülésezik.

Az UNESCO bizottsága eddig 1001 kulturális és természeti nevezetességet vett fel a világörökség-listára. Ebből 777 kulturális, 194 természeti és 30 a vegyes helyszín. A veszélyeztetett helyszínek száma 46. Magyarország nyolc, Románia hét helyszínnel szerepel a listán, a Duna-delta 1991 óta bővíti a természeti helyszínek sorát, míg az erdélyi erődtemplomok, a Horezu-kolostor, az észak-moldvai kolostorok 1993 óta vannak rajta a listán. Erre 1999-ben a dák építmények, Segesvár történelmi központja és a máramarosi fatemplomok is felkerültek.

A szűz bükkerdőket is jelölnék
Románia legértékesebb szűz bükkerdeit is jelölné az UNESCO Világörökség-listájára a Greenpeace, az erre vonatkozó dokumentációnak év végéig kell elkészülnie. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet javaslatát a kormány is támogatja, és kedden a képviselőház és a szenátus szakbizottságai is támogatásukról biztosították. Laurenţiu Ciocîrlan, a Greenpeace kampánykoordinátora elmondta, azt remélik, hogy az UNESCO majd védelmet biztosít az eddig még érintetlen erdőknek. A hivatalos adatok szerint az eurázsiai térségben Romániában vannak a legnagyobb kiterjedésű bükkerdők, a mintegy kétmillió hektár a hazai erdők 30 százalékát teszi ki.