Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:36

Környezetvédelmi miniszter: fejek fognak hullani a parajdi ellenőrzések lezárulta után

15:20

Műtéteket halasztanak el a vízhiány miatt a dicsőszentmártoni kórházban

14:51

Rokaly Szilárd is a Coronához igazolt – újabb alapember távozik Csíkszeredából

14:38

Gyermek és ifjúsági tánctalálkozó lesz Perkőn

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Eltűntként keresték, holtan bukkantak rá az erdőben

Megijedt a hatósági jelenléttől, egy fára menekült a csíkszeredai lakónegyedbe bemerészkedő medve

Ittas sofőr okozta a balesetet, ami egy motoros életét követelte

Nagyidő tombolt Marosvásárhelyen, fákat csavart ki a szél

Negyedik emeleti lakásból céloztak – részletek az éjszakai csíkszeredai lakónegyedi medveakcióról

Korodi környezetvédelmi miniszterként nem értesült a parajdi sóbánya problémáiról

Rendet vágott Hargita Megye Tanácsának működésében az új elnök

Negyedszerre is elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében

Nem „futnak messzire” a parajdi turisztikai vállalkozók az állami támogatásból

Útnak indult a kökösi árvízkárosultaknak szánt csíkszeredai segélyszállítmány

Az 1956-os forradalom és szabadságharc rövid története

Budapest 1956 októberében. A 64 esztendővel ezelőtti események megmutatták a magyarság erejét

Fotó: MTI Fotóbank

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.

MTI

2020. október 23., 11:312020. október 23., 11:31

2020. október 23., 13:032020. október 23., 13:03

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A lyukas zászló a forradalom jelképe

A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását.

A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe.

Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott.

Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.

A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot.

Megpecsételt forradalom

A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os események számos áldozatot követeltek.

A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt,

19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.