Alkotmányba foglalnák a gyulafehérvári nyilatkozatot

„A gyulafehérvári határozat a modern román állam alapokmánya, és Románia mai formáját is részben ennek a dokumentumnak köszönheti, ezért ragaszkodunk hozzá, hogy az alkotmányba is bekerüljön” – mondta Ganţ. A képviselő nagyszebeni sajtóértekezletén hozzátette: a gyulafehérvári nyilatkozat annak idején az erdélyi szászok érdekeinek is megfelelt, akik 1919. január 8-án Medgyesen kinyilvánították, hogy támogatják Erdély egyesülését a Román Királysággal.

Ovidiu Ganţ rámutatott, a demokratikus Románia december elsejét tette meg nemzeti ünnepévé, így nem lehet akadálya annak, hogy a gyulafehérvári határozat bekerüljön az alkotmány első cikkelyébe, amely Románia alapvető államszervezési elveit foglalja magában. 1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön – önrendelkezési jogukra hivatkozva – az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.

A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak. Az erdélyi magyar politikai szervezetek autonómiaküzdelmében gyakran felbukkanó hivatkozási alap a gyulafehérvári határozat, amelyet önrendelkezési precedensként, illetve a kisebbségeknek tett beváltatlan történelmi ígéretként is fontosnak tartanak.