„Elbaltázta” a Szekuritátéval üzletelő IKEA

A brit baloldali lap szerint a bútorkereskedelmi hálózat Nicolae Ceauşescu hírhedt titkosszolgálatán keresztül úgy üzletelt egy romániai bútorgyárral, hogy túlszámláztak, a könyvelést pedig a Szekuritáte kezelte, amely hat számjegyű összegeket kasszírozott be az IKEA-tól.

A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Tanácstól (CNSAS) származó dokumentumok alapján a The Guardian azt a következtetést vonta le, hogy a svédek nemcsak a faanyagok árát fizették meg, hanem valami mást is, ami korabeli ügynökök által készített jegyzetek alapján devizatranzakció lehetett. A lap szerint a nyolcvanas évek elején az IKEA szerződést kötött a román Tehnoforestexport fafeldolgozó üzemmel, amellyel 1990-ig tízmillió fontos üzleti forgalmat bonyolított le évente, a bevétel jelentős része viszont a Szekuritáte külkereskedelmi társaságának, az ICE Dunăreának a számláin landoltak.

„A Ceauşescu-rezsim több mint két évtizedes uralma idején politikai ellenállók ezreinek meggyilkolásáért és üldözéséért felelős titkosszolgálat több milliárd dollár értékben hajtott be okkult jutalékot az állami cégek tevékenysége nyomán\" – szerepel a brit lapban.

A The Guardian újságírói felvették a kapcsolatot a CNSAS feljegyzéseiben Eftimie Gelu őrnagy fedőnéven emlegetett egykori szekus tiszttel, aki nem más, mint az egykor a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó bukaresti Dinamo labdarúgóklubnál jelenleg ügyvezető elnökként tevékenykedő Constantin Anghelache.

A hírszerzés egykori munkatársa azonban nem kívánt nyilatkozni az egykori tranzakciókról, mondván: ma már a futballban utazik, nem a külkereskedelemben. Az IKEA cáfolta, hogy tudatosan üzletelt volna a Szekuritátéval, Henrik Elm, a svéd óriás igazgatója azonban a brit lapnak elismerte, abban az időben természetesnek számított, hogy a szerződések különböző jutalékokat is tartalmazzanak.

Különben néhány éve már napvilágra került az IKEA egy másik, vasfüggönyön átívelő kapcsolata: akkor az derült ki, hogy a multi cég keletnémet politikai foglyokkal is dolgoztatott a nyolcvanas években. A mintegy félszáz országban több mint háromszáz áruházat működtető társaság 2012-ben bocsánatot kért a történtek miatt.

Mint arról a Krónika is beszámolt, a román külügyi hírszerző szolgálat (SIE) nemrég átadta az átvilágító bizottságnak az ICE Dunărea tevékenységét taglaló vaskos dossziét. A rendszerváltás után titkosított, közel háromszáz kötetnyi iratcsomó pontos leírást tartalmaz a kommunista titkosszolgálat által éveken keresztül végrehajtott valutaügyletekről.

A hírszerzés külkereskedelmi társasága teljes ellenőrzést gyakorolt az import-export tevékenységet folytató román állami vállalatok fölött: árukivitel esetén a társaságok a forgalom 1,4, míg behozatal során 1,2 százalékát voltak kötelesek jutalékként a cég számláira átutalni.

Laura Stancu, a CNSAS levéltárának igazgatója szerint 1989-ben az ICE Dunărea Romániában és külföldön – elsősorban Svájcban – nyitott bankszámláin négymilliárd dollár kamatozott, a pénz további sorsáról azóta semmit nem tudni. Nem mellesleg Dan Voiculescu konzervatív politikus, médiamágnás – a Szekuritáte Felix fedőnevű ügynöke – a nyolcvanas években a Ciprusban bejegyzett Crescent társaság bukaresti képviselőjeként közvetített az ICE Dunărea és külföldi partnerei között.