
Fotó: Boda L. Gergely
A szakszervezetisek október 7-én, a Tisztességes Munka Világnapján tüntetést szerveznek Bukarestben, mert elégedetlenek az új bérezési törvénytervezettel, mivel az új előírások szerint az összes közalkalmazottnak kisebb lesz a bére jövőtől.
2010. augusztus 31., 16:382010. augusztus 31., 16:38
2010. augusztus 31., 18:262010. augusztus 31., 18:26
Fotó: Boda L. Gergely
Petru Dandea, az Alfa-Kartell alelnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta: augusztus 30-án a vezető tanács úgy döntött, október 7-én titlatkozást szerveznek, szeptember 15-e után pedig számításba veszik a meghatározatlan ideig tartó általános sztrájk kirobbantását a közszférában. Dandea szerint szeptemberben még nagyobb lesz a közalkalmazottakra nehezedő nyomás a bérek 25 százalékkal való csökkentése következtében, ezért igen nagy számban lesznek jelen a tiltakozó megmozdulásokon. Ezek a megmozdulások pedig sokkal vehemensebbeknek ígérkeznek az eddigieknél. „Ezúttal valódi általános sztrájkra kerül sor, az összes közalkalmazott meghatározatlan időre megszakítja majd a tevékenységét” – tette hozzá Dandea.
Romulus Niţă, az Alfa-Kartell alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a szakszervezetisek arra kérik a kormányt, hogy 2011-re a 2009-es decemberi béreket vegyék számítási alapul, és ne a 25 százalékkal csökkentett 2010-es júliusi béreket, mert a júliusi bércsökkentések az Alkotmány és az Alkotmánybíróság döntése szerint csak ideiglenes jellegűek, csak idénre érvényesek. Niţă szerint a konföderáció kérni fogja a kormánytól a minimálbér – amely egyben a közalkalmazottak fizetésének kiszámításához használt referenciabér is – megemelését legkevesebb 705 lejre 2011-ben. Amennyiben a kormány nem tesz eleget ezeknek a követeléseknek, az Alfa-Kartell tiltakozó megmozdulásokkal, hosszú ideig tartó utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal fenyegetőzik.
A szakszervezetisek úgy vélekednek, hogy az egyszerű tüntetéseknek nincs hatásuk a kormányzókra, ezért keményebb eszközökhöz fognak folyamodni, például több napig tartó tiltakozásokhoz, amilyeneket 1994-ben szerveztek.
A kormány képviselői hétfőn újabb javaslatot tettek a minimálbért illetően, 650 lejes értéket javasoltak, a szakszervezetek azonban elutasították ezt, azzal érvelve, hogy az egy „vicc”, amely még az inflációt sem fedezi. A szakszervezetek képviselői elégedetlenül távoztak a munkaügyi minisztériumtól a hétfői találkozó után, mert egyik múlt heti kérésüket sem teljesítették: a kormány képviselői nem végeztek számításokat a 675 lejes, valamint a 705 lejes minimálbérrel.
A szakszervezeti vezetők augusztus 23-án is elutasították a kormány javaslatát, amely a minimálbér 640 lejre való növelésére vonatkozott, arra kérve a munkaügyi minisztériumot, hogy végezzen újabb számításokat a minimálbér 675 lejes és 705 lejes értékeivel.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!