
Jobban fel kellene készíteni az iskolásokat. A Pénzidomárhoz hasonló versenyekre is szükség lenne
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Noha meglehetősen fontos lenne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolásoknak, a romániai közoktatási rendszerben ez nem kap túl hangsúlyos szerepet. A legutóbbi PISA-jelentés szerint a közép-európai régió tanulói vajmi keveset tudnak a pénzügyekről.
2018. január 24., 22:502018. január 24., 22:50
2018. január 24., 23:212018. január 24., 23:21
A tavaly nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös PISA-felmérés (a PISA egy angol betűszó, amely a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját jelöli) eredményei szerint Románia az európai sereghajtó országok közé tartozik. Kiderül, hogy Szingapúr áll az élen, őt Japán követi, míg európai elsőként Észtország jelent meg a dobogón. Magyarország a középmezőnyben végzett, míg
A több mint két éve végzett PISA-felmérés a tanulói teljesítménymérés mellett még számos jelenséget vizsgál, ilyen például, hogy a középiskolás diákok mennyire értenek a pénzügyekhez. A jelentés szerint az úgynevezett pénzügyi műveltség manapság már elengedhetetlen, mivel a most felnövő nemzedéknek több pénzügyi kockázattal kell szembenéznie felnőttkorában, mint az előttük lévőknek. Azaz, aki felnőttként nem tud bánni a pénzével, komoly problémák elé néz, a pénzügyekben járatlan személyek pedig védtelenekké vállnak egy sor gazdasági tényezővel szemben.
A pénzügyekkel foglalkozó PISA-felmérés csak néhány országot vizsgált globális szinten, Romániát nem, viszont a térségből Lengyelországot és Szlovákiát igen. Kiderül, hogy míg a kínaiak, a belgák és a kanadaiak jól teljesítettek a teszten,
Az eredmények szerint azokban az országokban, ahol a tantervek szerves részét képezik a pénzügyi ismeretek, a tanulóknak megfelelő tudása van e téren. Viszont ahol ez nem bevett gyakorlat a közoktatásban, igencsak homályos a diákok tudása. Utóbbi csoportba tartozik Lengyelország és Szlovákia is, így valószínűsíthető, hogy a romániai tanulók eredményei sem térnének el jelentősen tőlük.
A teljes jelentés megtekinthető ITT.
– mondta érdeklődésünkre Dimén-Varga László társadalomtudomány szakos pedagógus, aki közgazdaságot tanít középiskolásoknak. Kifejtette, a közgazdaságtan tantárgyat szakosodástól függetlenül minden középiskolai tizedik osztályban oktatják, azonban „ez a tantárgy csak elvétve tartalmaz pénzügyi ismereteket, inkább az általános közgazdaság alapjaira koncentrál”.
Továbbá, noha van kimondottan a pénzügyekkel foglalkozó tantárgy középiskolásoknak, ez csak opcionálisan válaszható, amelyet az amúgy is magas óraszámok miatt – amely a kisebbségi oktatásban tovább fokozódik az anyanyelvi tanórákkal – szinten lehetetlen bevezetni. De ha még lenne is rá kezdeményezés,
illetve az opcionális órákat az iskolák igyekszenek úgy elosztani, hogy minden oktatónak kijöjjön az előírt óraszáma.
Az oktatási tárca valószínűleg felismerte a problémát, hiszen az idei tanévtől bevezetett, 5–8. osztályos kerettanterv szerint a nyolcadikosoknak lesz egy úgynevezett gazdasági nevelés tantárgyuk, amely főképp a pénzügyi ismereteket vesézi majd ki. Ezt persze lépcsőzetesen vezetik be, így legkorábban a jelenleg ötödik osztályt végző iskolások tanulhatják – emelte ki Dimén-Varga László. Mint azt kifejtette, az utóbbi időben egyre több szervezet észlelte, hogy az iskolások vajmi keveset tanulnak a pénzügyekről, ennek következtében pedig egyre több gazdasági jellegű csapatversenyt szerveznek, mint iskolán kívüli tevékenység. Példaként megemlítette a Pénzidomár, a PénzSztár, illetve a Pénzmágnes vetélkedőket középiskolásoknak.
A pedagógus szerint sokkal hangsúlyosabban kellene foglalkozni az iskolások pénzügyi ismereteinek fejlesztésével, hiszen ezáltal a későbbi életükben sokkal kedvezőbb döntéseket hozhatnak meg, legyen szó banki kölcsönről vagy megtakarításokról. Mindemellett pedig megemlítette azokat a hazai szakembereket, akik inkább külföldön vállalnak munkát, holott megfelelő ismeretek birtokában itthon, magánvállalkozást is üzemeltethetnének.
Ukrajna Dániával közösen egy olyan projekt kidolgozásán dolgozik, amelynek keretében különböző típusú drónok segítségével kísérnék a teherhajókat a Fekete-tengeren, védelmet nyújtva az orosz támadásokkal szemben.
Robbanószerkezettel vetett véget életének egy ember kedd reggel Zágráb központjában, a Mimara Múzeum közelében. A rendőrség elsődleges megállapításai szerint öngyilkosság történt, a robbanásban más nem sérült meg – jelentette a helyi sajtó.
Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte Donald Tusk lengyel kormányfő szombat esti sajtóértekezletén.
Hat ember életét vesztette, és tizenöten megsérültek szombat délután, amikor egy fegyveres férfi válogatás nélkül lövöldözni kezdett Krakkó főterén – közölték a lengyel hatóságok.
A román külügyminisztérium közölte, hogy elutasítja az uniós országokban élő román állampolgárokkal kapcsolatos kérdések politikai célú kihasználását.
Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága (ENVI) szerdán megszavazta az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások enyhítését.
Több mint 11 millió jüanos (majdnem nyolcmillió lejes) lottónyereményét veszítette el egy kínai férfi, mert két nappal lekéste a beváltási határidőt. A férfi hiába fordult bírósághoz, keresetét elutasították.
Tovább emelkedett a urdai vasúti szerencsétlenségben elhunytak száma; a 69. áldozat az egyik kritikus állapotú sérült, aki a kórházban halt meg – közölte a Kasztília-La Mancha tartomány elnöke csütörtökön.
Egész éjjel zajlott a mentés a legkevesebb 68 halálos áldozatot követelő spanyolországi vasúti szerencsétlenség helyszínén a Madrid-Sevilla vonalon, Urda település közelében – közölték a hatóságok csütörtökön.
Késsel támadt egy feltehetően kiskorú személy az izraeli nagykövetséget őrző rendőrre Belgrádban szerdára virradó éjszaka, a rendőr lelőtte a támadót.
1 hozzászólás