Jobban fel kellene készíteni az iskolásokat. A Pénzidomárhoz hasonló versenyekre is szükség lenne
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Noha meglehetősen fontos lenne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolásoknak, a romániai közoktatási rendszerben ez nem kap túl hangsúlyos szerepet. A legutóbbi PISA-jelentés szerint a közép-európai régió tanulói vajmi keveset tudnak a pénzügyekről.
2018. január 24., 22:502018. január 24., 22:50
2018. január 24., 23:212018. január 24., 23:21
A tavaly nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös PISA-felmérés (a PISA egy angol betűszó, amely a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programját jelöli) eredményei szerint Románia az európai sereghajtó országok közé tartozik. Kiderül, hogy Szingapúr áll az élen, őt Japán követi, míg európai elsőként Észtország jelent meg a dobogón. Magyarország a középmezőnyben végzett, míg
A több mint két éve végzett PISA-felmérés a tanulói teljesítménymérés mellett még számos jelenséget vizsgál, ilyen például, hogy a középiskolás diákok mennyire értenek a pénzügyekhez. A jelentés szerint az úgynevezett pénzügyi műveltség manapság már elengedhetetlen, mivel a most felnövő nemzedéknek több pénzügyi kockázattal kell szembenéznie felnőttkorában, mint az előttük lévőknek. Azaz, aki felnőttként nem tud bánni a pénzével, komoly problémák elé néz, a pénzügyekben járatlan személyek pedig védtelenekké vállnak egy sor gazdasági tényezővel szemben.
A pénzügyekkel foglalkozó PISA-felmérés csak néhány országot vizsgált globális szinten, Romániát nem, viszont a térségből Lengyelországot és Szlovákiát igen. Kiderül, hogy míg a kínaiak, a belgák és a kanadaiak jól teljesítettek a teszten,
Az eredmények szerint azokban az országokban, ahol a tantervek szerves részét képezik a pénzügyi ismeretek, a tanulóknak megfelelő tudása van e téren. Viszont ahol ez nem bevett gyakorlat a közoktatásban, igencsak homályos a diákok tudása. Utóbbi csoportba tartozik Lengyelország és Szlovákia is, így valószínűsíthető, hogy a romániai tanulók eredményei sem térnének el jelentősen tőlük.
A teljes jelentés megtekinthető ITT.
– mondta érdeklődésünkre Dimén-Varga László társadalomtudomány szakos pedagógus, aki közgazdaságot tanít középiskolásoknak. Kifejtette, a közgazdaságtan tantárgyat szakosodástól függetlenül minden középiskolai tizedik osztályban oktatják, azonban „ez a tantárgy csak elvétve tartalmaz pénzügyi ismereteket, inkább az általános közgazdaság alapjaira koncentrál”.
Továbbá, noha van kimondottan a pénzügyekkel foglalkozó tantárgy középiskolásoknak, ez csak opcionálisan válaszható, amelyet az amúgy is magas óraszámok miatt – amely a kisebbségi oktatásban tovább fokozódik az anyanyelvi tanórákkal – szinten lehetetlen bevezetni. De ha még lenne is rá kezdeményezés,
illetve az opcionális órákat az iskolák igyekszenek úgy elosztani, hogy minden oktatónak kijöjjön az előírt óraszáma.
Az oktatási tárca valószínűleg felismerte a problémát, hiszen az idei tanévtől bevezetett, 5–8. osztályos kerettanterv szerint a nyolcadikosoknak lesz egy úgynevezett gazdasági nevelés tantárgyuk, amely főképp a pénzügyi ismereteket vesézi majd ki. Ezt persze lépcsőzetesen vezetik be, így legkorábban a jelenleg ötödik osztályt végző iskolások tanulhatják – emelte ki Dimén-Varga László. Mint azt kifejtette, az utóbbi időben egyre több szervezet észlelte, hogy az iskolások vajmi keveset tanulnak a pénzügyekről, ennek következtében pedig egyre több gazdasági jellegű csapatversenyt szerveznek, mint iskolán kívüli tevékenység. Példaként megemlítette a Pénzidomár, a PénzSztár, illetve a Pénzmágnes vetélkedőket középiskolásoknak.
A pedagógus szerint sokkal hangsúlyosabban kellene foglalkozni az iskolások pénzügyi ismereteinek fejlesztésével, hiszen ezáltal a későbbi életükben sokkal kedvezőbb döntéseket hozhatnak meg, legyen szó banki kölcsönről vagy megtakarításokról. Mindemellett pedig megemlítette azokat a hazai szakembereket, akik inkább külföldön vállalnak munkát, holott megfelelő ismeretek birtokában itthon, magánvállalkozást is üzemeltethetnének.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
1 hozzászólás