A béremelések kormánymatematikája

Fotó: Kristó Róbert

A szakszervezetek vádjaira, miszerint a fizetések január elsejétől nem nőttek az ígért 15 százalékkal, hanem átlagban 14 százalékkal, érdekes válasz érkezett a pénzügyi államtitkár, Gheorghe Gheorghina részéről. Nyilatkozata szerint ez azért történhetett meg, mert sok kategóriánál nem 25 százalékot vontak le, hanem ennél kevesebbet.

Szőcs Lóránt

2011. február 17., 11:202011. február 17., 11:20

2011. február 17., 20:342011. február 17., 20:34

Az államtitkár a 2005-ben hozott adótörvényre utalt, mely szerint bevezették az egységes 16 százalékos adókulcsot, azonban meghatározták az összegek nagyságának függvényében azokat a legnagyobb illetékeket is, amelyek a bérekből levonhatók. „Például egy olyan kezdőtanár, akinek a nettó fizetése 1116 lej volt, a megszorító intézkedések életbe léptetésével nem 25 százalékot, hanem 22 százalékot vesztett a nettó fizetéséből, így január 1-jétől a nettó fizetése nem 15 százalékkal, hanem 12,5 százalékkal emelkedett” – indokolta a számításokat Gheorghe Gheorghina.

Hozzátette, ha a nettó fizetés nem volt nagyobb 3000 lejnél, akkor nem vonták le a teljes 25 százalékot, csak a 3000 lejnél nagyobb összegek esetében csökkent éppen egynegyedével a nettó bér. Ezzel magyarázható, hogy átlagban 24 százalékos levonásokat eszközöltek, és most 14 százalékos lett a növekedés, és hogy esetenként csak 12 százalékkal emelekedett a bér.