Az utóbbi ötven év csíki néptáncéletének egyik meghatározó alakja, a csíkrákosi Fodor Csaba táncmester nemzedékeknek tanított néptáncot. Hivatásos és diák néptáncegyüttesek alapításában vállalt szerepet. Azt vallja, a hangulat hozza ki az emberből a táncot, amellyel ő egy életre elkötelezte magát.
A marosvásárhelyi Ariel Színházban Porogi Dorka rendezésében hónapok óta játsszák a Madame de Sade című darabot, amely Párizsban, valós történelmi korban mutat be egy fiktív történetet, a botrányos életű filozófus, de Sade márki feleségéről és annak családjáról.
Aki egyszer is hallotta énekelni, nem felejti különleges hangját. Sokaknak volt része ebben az élményben szerte a világon. Nagy Mária mégis arra vágyik, hogy szülőfalujában, Gyergyóremetén lépjen színpadra.
Valódi homo ludens, egy örökké játszó ember, aki benne él a szerepeiben, aki színház nélkül „hivatásos felnőtté” válna, s ez nagyon unalmas, szürke állapot lenne számára. Bartha László Zsolttal, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészével beszélgettünk.
A „nem létező könyvet” szerette volna megírni 40. születésnapjára Demeter Szilárd, aki így elkezdte összerendezni egy kötetbe eddigi irodalmi munkáit. Aztán a szereplők elkezdtek élni, önjáróan átírták a történeteket, a szerző alig bírt velük. Valahogy így született meg a Kéket kékért című regény.
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban látható kiállítás címe, Nézőpontok: térhatású fényképek a Nagy Háborúból egyrészt a jobb és bal szem eltérő nézőpontjára, másrészt a háború szembenálló feleinek vizuális propagandájára is utal.
Egy határon inneni-túli magyar író és egy romániai román rendező közös remekművét, hívták meg a budapesti MITEM fesztiválra. Hogy miért pont Bartis Attila és A nyugalom? Lehet, mert abban az előadásban jól megfér egymás mellett a tragédia és a humor. De lehet azért is, mert feljövőben van a vásárhelyi társulat.
A Térkép, a közmédia külhoni tematikájú magazinja szombaton Szovátára látogat: értékes hangszerekkel gazdagodott a település Mariánum-háza.
Életigenlés, életöröm, segíteni akarás: ezek a fogalmak jártak a fejünkben, amikor Erdély új internetes magazinjának, a Liget portálnak a létrehozásán gondolkodtunk. Lapcsaládunk eddig sem volt híján a színes, hasznos cikkeknek, ezúttal azonban egy olyan kiadványt indítunk útjára, amelyben ezekre helyezzük a hangsúlyt.
Hetek óta lehet már hallani Erdély-szerte a rádiókban az Istenszéke című dalt, amely az Égig érő fák című új lemez terméke. A rajongók, de a zenekar szerint is kicsit hazafiasabb, mint amit megszoktunk a Titántól.
Két szerepet is játszik ebben az évadban a budapesti Nemzetiben Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész. A nyugdíjas szabadúszó művészt a nemzetis tapasztalatairól, az egyre aktívabb színészéletéről kérdeztük, de azt is megtudtuk, hogy miért nem öröm egy bemutató egy 40 év tapasztalattal rendelkező színésznek.

Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó Siklódy Ferenc, akiről nem titok, hogy történelmi és helytörténeti érdeklődése meghatározó művészetében.
Deák Kristóf Oscar-díjas kisfilmjéből azt ugyan nem tudjuk meg, hogy a karkötők visszakerültek-e jogos tulajdonosaikhoz, de igazából nem is ez a lényeg.