
Fotó: Netflix
Ha van sorozatrajongó ismerősünk, akkor manapság megkerülhetetlen téma 2016 egyik semmiből jött nagy sorozatsikere, a Stranger Things. De mitől olyan különleges, és miért érdemes nézni?
2017. november 09., 15:002017. november 09., 15:00
Adott a nyolcvanas évek egyik kitalált amerikai kisvárosa, néhány belevaló iskolás gyerek, egy középiskolai szerelmi háromszög, egy családot felforgató rejtélyes eltűnés, egy különleges képességekkel megáldott szereplő és egy – az előbb felsoroltak feje fölött lebegő – arctalan szörnyűség. És persze nosztalgia, amennyi a csövön kifér. Ezek az összetevői a 2017-ben már kultsátuszba emelkedett sorozatnak, a Stranger Thingsnek, ami már milliók képernyőjét és nem utolsósorban szívét-lelkét hódította meg.
Fotó: Netflix
Nem is kicsi az a szelet, amit a kultsorozatok palettáján hasított ki magának a Stranger Things, amelynek az október végén debütált, teljes egészében kiadott második évada a minőség rovása nélkül folytatja, amit a tavaly elkezdett: csupa szív történet, sokoldalú karakterekkel, kellő izgalmakkal és mozgalmas cselekménnyel tálalva.
Az Indiana államban levő kitalált Hawkinsban, az 1980-as évek elején játszódó történet ugyanakkor tisztelgés a legnagyobb horror-klasszikusok és misztikus családi filmek oltárán.
Fotó: Netflix
Adott egy kisváros, ahol egy, a korabeli játékok és filmek iránt érdeklődő gyerekcsapat egyik tagja rejtélyes módon eltűnik, majd a keresés közben előkerül egy furcsa, látszólag magáról igen keveset tudó kislány, aki értelemszerűen több annál, mint akinek látszik. A gyerekek nyomozása mögött pedig felsejlik a rájuk leselkedő veszély, és kiderül: barátjuk eltűnésének nagyon is sok köze van a baljós események kibontakozásához.
Will Byers és barátainak története az első évadban sem szűkölködik izgalmas fordulatokban, a második évadban pedig rátesznek még egy lapáttal a készítők, ugyanakkor egyes szereplők jellemeinek elmélyítésére is nagy hangsúlyt fektetnek, ugyanakkor izgalmas új mellékszereplőket hoznak be a történetbe. Így többek között
Fotó: Netflix
Ez azonban épphogy a történet javára válik, hiszen az adott világnak egy nagyobb részletét ismerjük meg, ami hatalmas potenciálokat vetít előre a későbbi évadokra is, így valószínűsíthetően a későbbiekben már nem csupán egy mikroközösség harcát „élvezhetjük” a természetfölöttivel.
És, hogy még mitől nagyszerű a Stranger Things? A nagyon finom filmes utalásoknak köszönhetően.
De ha tényleg jól megfigyelünk minden részletet, akkor a sorozat tobzódik a korhű utalásokban, legyen az egy Cápa-poszter a falon, vagy az első Terminátor-film mozis premierjének hirdetése a kisvárosban.
Fotó: Netflix
Ezen felül pedig a 80-as évek összes bútora, díszítőeleme, eszköze, stílusjegye a helyén van, csak nagyítóval találhatnánk olyan dolgot, ami ebben a nosztalgia-tobzódásban nincs teljesen a helyén, ha viszont kiszúrjuk, akkor is elengedően legyintünk: természetesen jól van ez így, hiszen
Fotó: Netflix
A sorozatot tehát nemtől és kortól függetlenül mindenkinek lehet ajánlani, hiszen a története univerzális, de mégis különleges,
Ez pedig nem nehéz, hiszen eddig mindössze egy 8 és egy 9 részes évadot adtak ki belőle, de már berendelték a harmadik évadot, amely várhatóan jövő októberben érkezik.
Fotó: Netflix
A készítők ígérete szerint a gyerekszereplők párhuzamosan „nőnek fel” a sorozattal, így minden évad az átvezető történeten felül az adott életkor problémáival hozakodik elő, tehát
Csak ne kellene ennyit várni az évadok között.
Fotó: Netflix
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
szóljon hozzá!