Óriásposztereken látható az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban Verespatak múltja, jelene, jövője – a január 14-én nyílt kiállítás címe is ez. Képek és ismertetőszövegek teszik hozzáférhetővé a szemlélő számára ezt a helyet az Erdélyi-érchegységben, továbbá a térségre jellemző híres nemesfémbányászatot, valamint az 1997-ben ismertté vált konfliktust a bányavállalat, a román állam és civilek között.
2010. január 17., 19:222010. január 17., 19:22
2010. január 17., 19:522010. január 17., 19:52
A Haáz Rezső Múzeum jelen kiállítássának kezdeményezője és rendezője a Közép-Európa Klub, Ambrus László, az Agora Munkacsoport ügyvezetője nyitotta meg.
Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai vegyes vállalat külszíni aranybányászati program előkészületeiről szóló híreit többnyire ismerik az erdélyi emberek is. Tudni kell, hogy a tervezett program – amennyiben valóra válik – megsemmisít 5 hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 958 gazdaságot, 900 lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 városlakót. A kár, ami ellen a természetvédő szervezetek, más civil szervezetek harcolnak, nemcsak természeti, hanem kulturális és archeológiai.
Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. Korabeli neve Alburnus Maior – egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak ellenére, hogy a kitermelés 2000 éve tart. A verespataki bányaprojekt terve a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött helyi, országos és nemzetközi szinten. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottaiból megalakult az Alburnus Maior Egyesület, mely 350 verespataki és 100 szomszédos bucsonyi családot képvisel. Ez a szervezet a verespataki ellenállásban kulcsfontosságú, és a Zöld Erdély Egyesület, illetve a Román Tudományos Akadémia mellett a Greenpeace támogatását is élvezi. A kiállítás felhívó jellegű, mindenkinek tudnia kell, mi történik Verespatakon. Három hétig láthatók az óriásposzterek.
Fehérbe borult a Madarasi Hargita csütörtök délutánra, miután a lehűlés és a csapadék havazást eredményezett.
Tizenharmadik alkalommal szervez adománygyűjtést a székelyudvarhelyi Rotary Club és a Vöröskereszt az élelmezés és a kenyér világnapja alkalmából. A kezdeményezéshez a város több pontján is csatlakozhatnak a segíteni szándékozók.
Alsó végtagjain sérült meg az a juhász, akire kedd délután támadt rá egy medve a Felsőboldogfalva községhez tartozó Telekfalva határában. A férfit a székelyudvarhelyi kórházba szállították a történteket követően.
Ünnepi megemlékezéssel, diákfellépésekkel, zenével és történelmi kvízműsorral idézik fel az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés örökségét az Agyagfalvi Emlékházban, október 16-án, pénteken.
Elektronikai hulladékgyűjtés lesz szombaton Székelyudvarhelyen, a gyűjtés végén ez alkalommal is lesz tombolasorsolás, melyen értékes nyeremények várják a résztvevőket.
Felhívást intézett a kápolnásfalusi gazdákhoz Szentegyháza polgármesteri hivatala, miután az utóbbi időben több bejelentés is érkezett a község közigazgatási területén kóborló, kápolnásfalusi gazdák állatai miatt.
Javítási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás kedden, október 13-án 8 és 12 óra között Székelyudvarhely több utcájában.
Néhány jéghideg forrás, egy rövid hegyi patak és egy fekete sziklafal: ebből született meg a Csorgókő, Székelyvarság fenyő- és lombhullató erdőkkel szabdalt, szétszórt tanyavilágában megbújó természeti látványossága.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Két személyautó ütközött össze szerdán délelőtt a 24-es községi úton, a Farkaslaka községhez tartozó Székelyszentléleken.
szóljon hozzá!