Óriásposztereken látható az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban Verespatak múltja, jelene, jövője – a január 14-én nyílt kiállítás címe is ez. Képek és ismertetőszövegek teszik hozzáférhetővé a szemlélő számára ezt a helyet az Erdélyi-érchegységben, továbbá a térségre jellemző híres nemesfémbányászatot, valamint az 1997-ben ismertté vált konfliktust a bányavállalat, a román állam és civilek között.
2010. január 17., 19:222010. január 17., 19:22
2010. január 17., 19:522010. január 17., 19:52
A Haáz Rezső Múzeum jelen kiállítássának kezdeményezője és rendezője a Közép-Európa Klub, Ambrus László, az Agora Munkacsoport ügyvezetője nyitotta meg.
Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai vegyes vállalat külszíni aranybányászati program előkészületeiről szóló híreit többnyire ismerik az erdélyi emberek is. Tudni kell, hogy a tervezett program – amennyiben valóra válik – megsemmisít 5 hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 958 gazdaságot, 900 lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 városlakót. A kár, ami ellen a természetvédő szervezetek, más civil szervezetek harcolnak, nemcsak természeti, hanem kulturális és archeológiai.
Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. Korabeli neve Alburnus Maior – egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak ellenére, hogy a kitermelés 2000 éve tart. A verespataki bányaprojekt terve a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött helyi, országos és nemzetközi szinten. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottaiból megalakult az Alburnus Maior Egyesület, mely 350 verespataki és 100 szomszédos bucsonyi családot képvisel. Ez a szervezet a verespataki ellenállásban kulcsfontosságú, és a Zöld Erdély Egyesület, illetve a Román Tudományos Akadémia mellett a Greenpeace támogatását is élvezi. A kiállítás felhívó jellegű, mindenkinek tudnia kell, mi történik Verespatakon. Három hétig láthatók az óriásposzterek.
Egyre kisebb az esély arra, hogy a már megnyert pályázat részeként közösen vásárolhasson buszokat Fenyéd és Székelyudvarhely. A városvezetés vészforgatókönyveket állított össze a beruházás megmentéséért.
Három utca és két jelentős középület modernizálási terveit hagyták jóvá a székelyudvarhelyi tanácsosok a februári ülésükön, csütörtökön. Mindemellett a helyi adók esetleges csökkentéséről is szó esett.
Áramszünet lesz Farkaslaka számos háztartásában február 27-én, pénteken 9 és 17 óra között.
Forgalmi átszervezések előtt áll a szombatfalvi városrész. A Lejtő utca egy részének egyirányúsítása, a teherforgalom irányának pontosítása és a jelzőlámpák visszaállítása mellett a városközpont jövőbeni, „shared space” alapú átalakítása is szóba került.
Lángok csaptak fel egy melléképületben Székelyudvarhelyen szerda késő este.
A barátság erejéről szól a Barátságunk története című új mesejáték, amelyet a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közösen visz színpadra Székelyudvarhelyen. Az összművészeti előadás bemutatóját szombaton tartják.
Távolságtartásra intenek a Sóskúton tanyázó medvecsalád miatt. A két bocsával pihenő anyamedve ugyan közel, mintegy 30–40 méterre húzódott meg a diákszállótól, de eddigi viselkedése alapján nem keresi az emberek társaságát és nem mutat agressziót.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.
Szigorú figyelmeztetést adott ki a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság: a bevizsgált közkutak és források kevesebb mint 10 százaléka rendelkezik mindenki számára iható vízzel. Nitráttartalom vagy a bakteriális fertőzöttség miatt tilos a fogyasztás.
szóljon hozzá!