Óriásposztereken látható az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban Verespatak múltja, jelene, jövője – a január 14-én nyílt kiállítás címe is ez. Képek és ismertetőszövegek teszik hozzáférhetővé a szemlélő számára ezt a helyet az Erdélyi-érchegységben, továbbá a térségre jellemző híres nemesfémbányászatot, valamint az 1997-ben ismertté vált konfliktust a bányavállalat, a román állam és civilek között.
2010. január 17., 19:222010. január 17., 19:22
2010. január 17., 19:522010. január 17., 19:52
A Haáz Rezső Múzeum jelen kiállítássának kezdeményezője és rendezője a Közép-Európa Klub, Ambrus László, az Agora Munkacsoport ügyvezetője nyitotta meg.
Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai vegyes vállalat külszíni aranybányászati program előkészületeiről szóló híreit többnyire ismerik az erdélyi emberek is. Tudni kell, hogy a tervezett program – amennyiben valóra válik – megsemmisít 5 hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 958 gazdaságot, 900 lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 városlakót. A kár, ami ellen a természetvédő szervezetek, más civil szervezetek harcolnak, nemcsak természeti, hanem kulturális és archeológiai.
Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. Korabeli neve Alburnus Maior – egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak ellenére, hogy a kitermelés 2000 éve tart. A verespataki bányaprojekt terve a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött helyi, országos és nemzetközi szinten. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottaiból megalakult az Alburnus Maior Egyesület, mely 350 verespataki és 100 szomszédos bucsonyi családot képvisel. Ez a szervezet a verespataki ellenállásban kulcsfontosságú, és a Zöld Erdély Egyesület, illetve a Román Tudományos Akadémia mellett a Greenpeace támogatását is élvezi. A kiállítás felhívó jellegű, mindenkinek tudnia kell, mi történik Verespatakon. Három hétig láthatók az óriásposzterek.
Több panasz is érkezett az ünnepi időszakban a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az intézmény vezetősége javítani szeretne a helyzeten, ám a közösségi médiában tett névtelen bejegyzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
Közel 26 millió lejes beruházássorozaton van túl a Székelyudvarhelyi Városi Kórház. Az intézmény vezetősége és a polgármester nemcsak az elmúlt öt év legjelentősebb eszközvásárlásait összegezte, hanem felvázolta 2026 legfontosabb célkitűzését is.
Számos jogi vita után két kivitelezővel kötött szerződést Hargita Megye Tanácsa az Udvarhelyszéken elkezdett, majd félbehagyott nagyszabású útfelújítás elvégzésére: elvileg idén folytatódhat a munka. A modernizálás elhúzódásának azonban ára lesz.
Időjárási okok miatt több Hargita megyei településen is megszakadt az áramszolgáltatás kedd reggel, összesen több mint négyszáz felhasználót érint a kimaradás.
Leghamarabb január közepétől lehet befizetni a 2026-os helyi adókat Székelyudvarhelyen, ám akik ezt március 31-ig megteszik, 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Idén sok esetben megduplázódnak az adóterhek.
Súlyos betegséget követően elhunyt Kovács Ágnes, székelyudvarhelyi nyugalmazott magyar szakos tanárnő, a Nőileg egykori főszerkesztője.
Tavaly 1032 kisbaba jött világra Székelyudvarhelyen, csaknem százzal kevesebb, mint egy évvel korábban. Mutatjuk, hogy milyen keresztneveket választottak leggyakrabban az udvarhelyszéki szülők, ugyanakkor a ritkább, különlegesebb neveket is.
Medvét láttak szombat késő délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. A hatóságok Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakosságot.
Vélhetően autó ütötte el a medvét, amelynek tetemét Máréfalva községben, a Máréfalvi patak nevű részen találták meg pénteken este egy épülő ingatlanban.
Kiégett egy szerszámok és fa tárolására használt melléképület pénteken hajnalban Szentegyházán. Az önkéntes tűzoltóknak köszönhetően a lángok nem terjedtek át a közeli lakóházra.
szóljon hozzá!