Harmincegy éve alapították a Csíkszeredai Régizene Fesztivált, és az utóbbi években a szervezők – a Hargita Megyei Kulturális Központ, a megyei tanács és a városi önkormányzat – európai rangúvá emelték a rendezvényt.
2011. július 17., 21:182011. július 17., 21:18
2011. július 18., 13:412011. július 18., 13:41
A példás összefogás is indokolta, hogy a Román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium legyen a rendezvény főtámogatója – tudtuk meg vasárnap este, a rendezvény zárónapján Kelemen Hunor tárcafőtől.
„Ez a rendezvény nem tesz egyebet, mint megpróbálja megértetni velünk a magyar és európai identitásunkat, hisz azok a zenei műfajok, melyeket itt koncertről koncertre meghallgathattak az érdeklődők, nyitottabbá tettek minket, és talán megértőbbé is a régi korok zenéje iránt. A reneszánsz, a barokk korok zenéje nélkül nem tudnánk megérteni a mai kor zenéjét, nem tudnánk megérteni a klasszikus zenét, úgy általában véve mindenképp szegényebbek lennénk. Csíkszereda ezzel a fesztivállal évről évre nem csak hogy egy olyan kulturális programajánlattal van jelen a térségben, amelyre odafigyelnek a székelyföldi magyar emberek, hanem Románia több térségéből is idejönnek emberek erre az egyetlen igazán világhírnevű régizene fesztiválra. Számomra nagy öröm, hogy a kulturális minisztérium az utóbbi két évben kiemelten támogathatta ezt a rendezvényt, így kell történjen ez az elkövetkezőkben is, egy olyan városban, egy olyan megyében, melynek önkormányzatai kultúrára sokkal többet költenek, mint más hasonló lehetőséggel rendelkező városok, megyék teszik ezt” – emelte ki a miniszter.
Utolsó nap Erdal Salikoglu és Kobzos Kiss Tamás előadása a török és magyar zenei kapcsolatok összefüggéseire vezetett rá, ugyanis Balassi Bálint és Pir Sultan Abdal énekei csendültek fel törökül és magyarul. A műsor a 20 éve együtt zenélő török-magyar páros készülő harmadik CD-jének anyagából adott ízelítőt.
Őket a Musica Historica követte, melynek előadásában a XVII. századi magyar szerelmi énekköltészet jórészt ismeretlen szerzőinek műveit hallhattuk a Vásárhelyi daloskönyvből (1672 után), illetve dunántúli Szentsei György daloskönyvéből (1704).
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
szóljon hozzá!