
Fotó: Jancsó László
Összevont Csángó Hétvégét és A Tatros forrásánál csángófesztivált tartottak szombaton és vasárnap Gyimesfelsőlokon. Nyáron kicsit egyszerűbb fesztivált szervezni, mert nagyobb az érdeklődés – emelte ki Antal Tibor szervező. Hozzátette, a helyi önkormányzat költségeket is takarított meg így, hogy a két rendezvényt egyszerre tartották.
2011. július 17., 21:242011. július 17., 21:24
2011. július 18., 13:392011. július 18., 13:39
A kóstelekiek kedvcsináló tánca
Idén nemcsak csángókat, hanem Jászberényből és Szolnokról hívtak meg csapatokat, mivel Gyimesfelsőlok és Jászberény között hivatalosították a testvértelepülési kapcsolatokat.
A két település vezetője, dr. Szabó Tamás, Jászberény és Timár Zsombor László, Gyimesfelsőlok polgármestere a Hargita Megye Tanácsa által is támogatott rendezvény keretében dísztanácsülésen írta alá hivatalosan a testvértelepülési szerződést. „Ezzel kifejezzük kívánságunkat, hogy a két település polgárai ápolják a személyes, a kulturális, a gazdasági és a sportkapcsolatokat, a települések vezetői pedig aktív közreműködésükkel segítsék a kölcsönös érdekek megvalósítását” – áll a testvértelepülési szerződés bevezetőjében.
A gyimesiek elöljárója, Timár Zsombor László polgármester ünnepi beszédében elmondta: „csak megköszönni tudjuk, hogy a város leereszkedett a község szintjére, karon fogta őt, és nem ereszti el a karját immár húsz éve. Tulajdonképpen most csak hivatalossá kellett tennünk azt, ami már közel húsz éve működik. Mostanig főleg a kultúra és a néphagyomány terén volt nagyon sikeres ez az együttműködés, de gondolom, hogy a közeljövőben ki tudjuk teljesíteni, szélesíteni más területekre is.”
A vendég elöljáró szerint nem a települések nagysága, hanem inkább bennük élők szándéka hozza létre a testvérkapcsolatokat. „Sem a települések mérete, sem a gazdasági ereje nem elsődleges a testvérkapcsolat szempontjából. Sokkal fontosabb az, hogyan éreznek a benne lakók, és a gyimesfelsőloki lakosok is legalább akkora intenzitással és szeretettel érezhetnek a közel 35 ezer lakosú város, Jászberény lakói iránt, amilyennel a jászberényiek is éreznek a község lakói iránt. Ugyanakkor van néhány olyan dolog, amiben lényegesen előrébb járnak a gyimesfelsőlokiak, például a hagyományok megőrzésében” – emelte ki beszédében dr. Szabó Tamás, Jászberény polgármestere. Hozzátette, Jászberénynek eddig nem volt határon túli magyar településsel hivatalos testvérkapcsolata, ezért szerinte hosszú évekre visszamenő elmaradásukat törlesztik ennek a testvértelepülési szerződésnek a megkötésével.
Jászberényből négy együttes érkezett, továbbá ezúttal inkább a környékbeli tánccsoportok és népi együttesek léptek fel, középlokiak, kóstelekiek, gyimesbükkiek és a helybéli csapatok. A moldvai csángókat a pusztinaiak képviselték.
Első nap a vendégekkel ismertették a környéket, meglátogatták az ezeréves határt, egy esztena mindennapi életébe nyerhettek betekintést, a tejtermékek készítését, a Gyimesek megismerését segítette Tankó Gyula néprajzos előadása is. Szombaton inkább a jászberényiek mutatkoztak be táncaikkal, hagyományőrző műsorukkal, a csángó fesztivál jelleg inkább vasárnap érződött, amikor is minden csángó csoport a sportpálya melletti színpadnál szerepelt, este pedig közös gálával és bállal zárták az eseménysorozatot.
„Szükségünk van egy olyan rendezvényre, amikor a táncainkat, zenénket bemutathassuk. Leginkább ilyenkor hajlandók az emberek a népviseletet is magukra ölteni. A hagyományápolásra fektetjük a hangsúlyt. Sokat köszönhetünk mindazoknak, akik ezeket a típusú fesztiválokat útjukra indították, hisz e nélkül talán a hagyományaink sem maradtak volna fenn” – fejtette ki Bodor Tibor szervező, aki mintegy százötven gyermeket tanít táncolni. A Gyimesekben különben sohasem jelent gondot egy ilyen rendezvényt megszervezni, hisz élénken őrzik a hagyományokat, általában a lakodalmakon is élő népi zene szól, és mindenki tudja ropni megfelelő a táncot.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
szóljon hozzá!