
Először járt Csíkszeredában Krasznahorkai László, a Kossuth-díjas írót szerdán este a Székelyföld folyóirat galériájában ismerhettük meg.
2010. október 21., 19:512010. október 21., 19:51
2010. október 22., 10:102010. október 22., 10:10
Krasznahorkai László Ferenczes Istvánnak dedikál
Habár személyesen most érkezett hozzánk, ahogy Ferenczes István József Attila-díjas költő kijelentette, a művei alapján eddig is a mienknek érezhejük. Felvezető anekdotájából megtudtuk, hogy ő és Ágoston Hugó a nyolcvanas évek közepén, amikor is a Sátántangó részleteit hozta le egy magyarországi lap, úgy hitték, hogy a Krasznahorkai név egy írói álnév és valójában egy erdélyi szerzőt, valószínűleg Csíki Lászlót takarja.
Főleg a tökéletesről faggatta a vendéget Tamás Dénes esszéíró, a csíkszeredai Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Tanszékének tanára, mivel Krasznahorkai, regény- vagy novellahősei általában a tökéletessel találkoznak. A tökéletesre nem lehet felkészülni, hanem csak készülődni – emelte ki a Kossuth-díjas író, és elmesélte azt a napfelkeltét, amelyet elejétől végéig látott, amikor is részt vett egy szalonkavadászaton. Természetesen, akkor csak elbűvölte a jelenség és később jött rá, hogy egy olyan természeti csodának volt a tanúja, mely örökre megváltoztatta. A jelenségnek nem lehet pontosan elkülöníteni a kezdetét vagy végét, hiszen amikor megkezdődik már túl is vagyunk az elején, amikor befejeződik, akkor sem kapjuk el végét, hiszen akkorra már teljesen kivilágosodott. Nemcsak a természet, hanem nagyon ritkán az ember is létre tudja hozni a tökéletest, de „bármilyen formában is jelenjen meg a természetes, olyan, ami meghaladja a mi létezésünket. Nem levezethető a saját vagy mások tapasztalatából” – hangsúlyozta az író.
A tökéletessel való találkozás teljesen megváltoztatja az embert, kibillenti egy addigi létállapotából, olyan módon, hogy többé nem is tud az lenni, aki volt. Nem is érdemes az efféle találkozások nélkül élni.
Az est folyamán több ilyen tökéletessel való találkozásnak lehettünk fültanúi, többek között egy – szellemi – világ körüli utazáson is részt vehettünk. A Krasznahorkai-tapasztalatok alapján Kínában, Japánban vagy Olaszországban találkozhattunk a tökéletessel. A közvetett találkozás – amint később megtudtuk – korántsem elegendő, az élmény személyes megtapasztalásra kell törekedni. El is hangzott, az utolsó japán császár sintoista szentélye újjáépítését vezető főépítész szavaival, hogy: „a könyvekből nem lehet igazán tanulni, mivel azok mások tapasztalatait tartalmazzák”. Életünkben kell keressük ezeket a találkozásokat, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy mikor fognak, vagy egyáltalán be fognak-e következni.
A nagy mesélő életébe is betekintést nyerhettünk, a Kádár-rendszer idején nem szeretett volna elismert értelmiségi vagy író lenni, inkább felkereste az akkori szegény réteget. Lemerült ezeknek az embereknek a világába, mivel abban a korszakban számára ez volt az egyetlen hiteles létmód. A szegények életmódját teljesen a magáévá tette, ugyanolyan körülmények között élt, egy idő után egyre inkább befogadták. Erről a rétegről, a társadalom legkiszolgáltatottabb bugyrának szereplőiről szól Az ellenállás melankóliája. Később Mészöly Miklós tanácsára Nyugat-Berlinbe megy, ott egy olyan értelmiségi réteget ismer meg, mely a további életét teljesen meghatározza. Végül is „elfogadja” írói mivoltát, ahogy az író-olvasó találkozón megjegyezte, ő eredetileg nem az írói sorsot választotta, hanem a vele történt események hatottak, akkora erővel, hogy nem volt más választása: papírra kellett vetnie ezeket.
Nem volt áramforrás, sem tűzhely a kászonjakabfalvi katolikus plébánia udvarán levő csűrben, ami porrá égett vasárnapra éjszaka. Nemrég a templom melletti fásszín vált a lángok martalékává. Az önkéntes tűzoltók idegenkezűségre gyanakodnak.
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
Nem tartott ki év végéig a pénzügyi keret a Csíkszeredában kóborló kutyák befogására, ezért az önkormányzatnak új közbeszerzést kellett kiírnia a szolgáltatásra. Az egyetlen jelentkező ajánlatát a napokban bírálják el.
Fűtött, tiszta utastér, kedves sofőrök, egyelőre kevés utas – hétfőn, a városi tömegközlekedés tesztüzemének első napján kipróbáltunk néhány csíkszeredai buszjáratot.
Fejet hajtottak a csíkszeredai Müller László katona emléke előtt a Szentlélek utcai temetőben tartott katonai és egyházi szertartás során hétfőn. Az 1989-es forradalomban elhunyt fiatalt december 23-ra virradóan érte halálos golyó.
Baleset történt Csíkszeredában a Brassói úton hétfő délelőtt, a helyszínen rendőrök irányítják a forgalmat.
Két autó ütközött össze vasárnap kora délután Csíkdánfalva határában az 578-as európai úton. A balesetben öt személy sérült meg, ketten a megrongálódott autóba szorultak – közölte a Hargita megyei tűzoltóság.
Az adományokból gyűlt összegből és saját költségvetésből elkezdték a csíkkarcfalvi Nagyboldogasszony Zarándokház tatarozását. Egyelőre a tetőzet rendbetételére gyűlt pénz, ezért további adományokra, forrásokra lesz szükség.
Kigyulladt a kászonjakabfalvi templom közvetlen közelében álló fásszín csütörtök éjszaka. A kigyulladt épület közelsége miatt az egyházi épület is veszélybe került.
Csak fokozatosan, de enyhül a levegő hőmérséklete Csíkszeredában, ami pontokban szokatlan, ugyanakkor látványos jelenséget eredményez.