
Először járt Csíkszeredában Krasznahorkai László, a Kossuth-díjas írót szerdán este a Székelyföld folyóirat galériájában ismerhettük meg.
2010. október 21., 19:512010. október 21., 19:51
2010. október 22., 10:102010. október 22., 10:10
Krasznahorkai László Ferenczes Istvánnak dedikál
Habár személyesen most érkezett hozzánk, ahogy Ferenczes István József Attila-díjas költő kijelentette, a művei alapján eddig is a mienknek érezhejük. Felvezető anekdotájából megtudtuk, hogy ő és Ágoston Hugó a nyolcvanas évek közepén, amikor is a Sátántangó részleteit hozta le egy magyarországi lap, úgy hitték, hogy a Krasznahorkai név egy írói álnév és valójában egy erdélyi szerzőt, valószínűleg Csíki Lászlót takarja.
Főleg a tökéletesről faggatta a vendéget Tamás Dénes esszéíró, a csíkszeredai Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Tanszékének tanára, mivel Krasznahorkai, regény- vagy novellahősei általában a tökéletessel találkoznak. A tökéletesre nem lehet felkészülni, hanem csak készülődni – emelte ki a Kossuth-díjas író, és elmesélte azt a napfelkeltét, amelyet elejétől végéig látott, amikor is részt vett egy szalonkavadászaton. Természetesen, akkor csak elbűvölte a jelenség és később jött rá, hogy egy olyan természeti csodának volt a tanúja, mely örökre megváltoztatta. A jelenségnek nem lehet pontosan elkülöníteni a kezdetét vagy végét, hiszen amikor megkezdődik már túl is vagyunk az elején, amikor befejeződik, akkor sem kapjuk el végét, hiszen akkorra már teljesen kivilágosodott. Nemcsak a természet, hanem nagyon ritkán az ember is létre tudja hozni a tökéletest, de „bármilyen formában is jelenjen meg a természetes, olyan, ami meghaladja a mi létezésünket. Nem levezethető a saját vagy mások tapasztalatából” – hangsúlyozta az író.
A tökéletessel való találkozás teljesen megváltoztatja az embert, kibillenti egy addigi létállapotából, olyan módon, hogy többé nem is tud az lenni, aki volt. Nem is érdemes az efféle találkozások nélkül élni.
Az est folyamán több ilyen tökéletessel való találkozásnak lehettünk fültanúi, többek között egy – szellemi – világ körüli utazáson is részt vehettünk. A Krasznahorkai-tapasztalatok alapján Kínában, Japánban vagy Olaszországban találkozhattunk a tökéletessel. A közvetett találkozás – amint később megtudtuk – korántsem elegendő, az élmény személyes megtapasztalásra kell törekedni. El is hangzott, az utolsó japán császár sintoista szentélye újjáépítését vezető főépítész szavaival, hogy: „a könyvekből nem lehet igazán tanulni, mivel azok mások tapasztalatait tartalmazzák”. Életünkben kell keressük ezeket a találkozásokat, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy mikor fognak, vagy egyáltalán be fognak-e következni.
A nagy mesélő életébe is betekintést nyerhettünk, a Kádár-rendszer idején nem szeretett volna elismert értelmiségi vagy író lenni, inkább felkereste az akkori szegény réteget. Lemerült ezeknek az embereknek a világába, mivel abban a korszakban számára ez volt az egyetlen hiteles létmód. A szegények életmódját teljesen a magáévá tette, ugyanolyan körülmények között élt, egy idő után egyre inkább befogadták. Erről a rétegről, a társadalom legkiszolgáltatottabb bugyrának szereplőiről szól Az ellenállás melankóliája. Később Mészöly Miklós tanácsára Nyugat-Berlinbe megy, ott egy olyan értelmiségi réteget ismer meg, mely a további életét teljesen meghatározza. Végül is „elfogadja” írói mivoltát, ahogy az író-olvasó találkozón megjegyezte, ő eredetileg nem az írói sorsot választotta, hanem a vele történt események hatottak, akkora erővel, hogy nem volt más választása: papírra kellett vetnie ezeket.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.